(C) Kemit En Pet csillagtudomány ---- http://www.kemitenpet.hu (ezt az ablakot a nyomtatás után be lehet (sőt, kell) zárni) Asztrológiai cikkek99astro cikkeiMinielőadás a kérdőasztrológiárólElhangzott a "Harmónia és Művészet" rendezvényen 2006. március 11-én, szombaton 13:30 és 14:00 között. BevezetőAz asztrológia, mint tudhatjuk, sok-sok ágra osztódott az idok során. A kezdetekkor ezt a "szent tudást" az emberiség Babilon környékén kapta meg valamikor kb. 6000 evvel i.e., mint egységes rendszert, és ezután szinte azonnal kialakultak a különböző területek asztrológiái, úgymint indiai, majd kínai asztrológia, az amerikai kontinensre is elkerült, így alakult ki pl. a Maya és az Azték asztrológia. És természetesen a nyugat is kialakította e tudásból a saját tudományát. Európában ma leginkább ezt ismerjük, ezt használjuk. A babiloni asztrológiát először a Kaldeusok közvetítették számunkra, és rengeteg olyan dolgot használtak benne, amit mára szinte elfeledtünk! Például ők határozták meg az ún. kaldeusi planéta-sorrendet, ami csillagászati alapokon nyugszik, mivel a planétákat a sebességük alapján rendezték sorba, úgy mint: Szaturn, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkúr, Hold. Ha most itt a Nap helyére a Földet tesszük, akkor meg is kapjuk a Naprendszer planétáinak sebesség szerinti sorrendjét! Temrmészetesen a három "modern" planéta nem kapott helyet e rendszerben, mivel ezeket a Káldeusok még nem ismerték, ugyanis nem látszanak, csak teleszkóppal. Természetesen azt is tudjuk, mint ahogy a régiek is tudták, hogy a Hold a Föld kísérője, nem a Napé, és hold, nem pedig bolygó, mint ahogy azzal is tisztában voltak már ők is, hogy a Nap valójában csillag, és nem bolygó. De az asztrológiában az eget a Földről szemléljük, így Föld-központúan nézzük az égboltot és az ott zajló eseményeket, amikből következtetünk a földi eseményekre, így ez az egyébként fontos tény e tekintetben mellékes. Egyiptomban is használták már a csillagok alapján való "jóslásokat", és a két rendszer ötvözéséből jöttek létre a mai nyugati asztrológia első alapjai. Ezen alapokon nyugvó asztrológiát használtak az óhéberek, illetve a görögök is, ez utóbbiak közvetítésével jutott el igazán Európába a tudományok királynője.
Innen kezdve eléggé eklektikus az aztrológia "pályája", mert egy időben hivatalosan üldözték, és nagyon sok szakirodalmat megsemmisítettek, illetve elérhetetlenné tettek. Ezért aztán nagyon sok írás az arabok által maradt fenn, akik nem csak statikusan átvették, közvetítették az ismereteket, hanem maguk is hozzáadtak hasznos tudást.
Nos, e kis történelmi kitérő után végre rátérnék a mostani témámra, a kérdőasztrológiára.
Az eseményasztrológia egy adott esemény kezdési időpontjára és helyére, azaz az időminőségére elkészített horoszkópból következtet az esemény végkimenetelére. Az elekciós asztrológia pedig azzal foglalkozik, hogy egy esemény kezdetét próbálja meg a cél szerinti legoptimálisabb időminőségre meghatározni. A kérdőasztrológia pedig egy-egy éppen aktuális kérdésre ad választ, tanácsot.
Mint tudjuk, semmi sem véletlen, így tehát az sem, hogy egy kérdés hol és mikor, azaz milyen időminőségben fogalmazódik, azaz születik meg. Mindig az a kérdés születési időminősége, ahol és amikor az asztrológus azt teljes körűen megérti. Ő erre elkészíti a horoszkópot, és abból keresi ki a választ a kérdező számára.
Ehhez nem szükséges ismerni a kérdező születési horoszkópját! Első hallásra ez a mai kor emberének egészen furcsának, hihetetlennek hangozhat, de gondoljunk csak bele! Régen az emberek általában a legjobb esetben is csak maximum a születésük napját tudták, ám ehhez sokszor még az évet sem tudták pontosan, nem is szólva a pontos időről, ami a radix elemzéséhez, illetve a további események vizsgálatához elengedhetetlen. Így tehát akkoriban egészen egyszerűen lehetetlen volt széles körben elterjednie a személyes horoszkópelemzésnek, mivel legfeljebb az előkelő, gazdag családok engedhették meg maguknak, hogy egy asztrológust foglalkoztassanak, és ezen kevesek is csak ezért tudták a pontos születési adataikat. Természetesen ezen keveseknek a kérdéseik is nagyban különböztek az átlagemberek kérdéseitől, hiszen míg pl. egy uralkodó arra volt kíváncsi, hogy az elsőszülött fia nagy király lesz-e, addig az átlagember olyan kérdésekkel volt elfoglalva, mint pl. az, hogy hova lett az erszénye, vagy ki lopta el a halszállítmányát, valamint természetesen arra, hogy Józsi feleségül veszi-e Juliskát, vagy sem.
A helyes értelemben vett jóslásokra, tanácsokra tehát az akkori embereknek is szüksége volt, tanácsot ők is kértek, így kialakult egy olyan ismeret, olyan tudás, ami nagyon jól felhasználható a kérdések megválaszolására. Ez a tudás a Horary, magyarul a kérdőasztrológia.
Mivel ez az ágazat a klasszikus asztrológiához tartozik, itt nem használjuk az ún. modern planétákat, vagyis az Uránt, a Neptunt és a Plútót, ellenben sok olyan egyéb módszert igen, amit a mai, modern (tradicionálisnak nevezett) asztrológia már nem is ismer!
A kérdőasztrológia talán legnagyobb ismert alakja a XVII. században élt angol William Lilly volt, aki önmagát ennek ellenére is mindig az asztrológia tanoncának nevezte. Az ő munkássága meghatározó a Horary történetében, és életműve, a Keresztyén Asztrológia című könyv pedig a témakör egyik "bibliája".
A felvilágosodás korában sajnos eléggé elfelejtődött ez a tudomány, ám Olivia Barclay angol asztrológus a múlt században rátalált e kincsre, és leporolta, felelevenítette azt, iskolát alapított, s ennek köszönhetően ma ismét tanulhatjuk e szép asztrológiai ágat.
A kérdőasztrológiában mindig a kérdező kapja az Aszcendenst, az mutatja őt, valamint az Aszcendens ura, és a Hold. Az Aszcendens a keletpont, vagyis az a pont, ami a keleti horizonton éppen felkelőben van. Napkeltekor a Nap is ott van éppen ezen a ponton. A kérdés elbírálása előtt meg kell vizsgálni, hogy megválaszolható-e, azaz érvényes-e a kérdés. Ennek igen sok mozzanata van, a lényeg az, hogy mivel nem véletlen a kérdés időminősége, így egy érvényes kérdés képletében kell, hogy kapcsolat legyen az ég (óra ura) és a föld (Aszcendens) között. Ha a kérdés nem érvényes, azaz nincs meg a kapcsolat, akkor nem lehet megválaszolni sem.
Az óra ura az a planéta, amelyik éppen abban az órában uralkodik. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a Napkelte és a Napnyugta közti időt 12 egyenlő részre osztjuk, majd ugyanígy járunk el a Napnyugta és a következő Napkelte közti idővel is. Így megkapjuk a nap nappali és éjszakai planétaóráit. A Napkeltekor kezdődő planétaura ura ugyanaz a bolygó, mint amelyik az adott napot is uralja, és a már ismertetett káldeusi planétasor szerint haladva kapják sorban a planétaórákat. A napok urai pedig a következők: hétfo: Hold kedd: Mars szerda: Merkúr csütörtök: Jupiter péntek: Vénusz szombat: Szaturn vasárnap: Nap Ez egyébként sok nyelvben mind a mai napig megmutatkozik abban, ahogy a napokat nevezik. Nos, tehát ha a kérdésről kiderül, hogy érvényes, akkor kezdődhet a válasz kikeresése és elmondása a kérdező számára. A kérdőasztrológiában az a nagyszerű, hogy rendkívül pontosan lehet vele válaszolni, és a megszokotthoz képest nagyon gyorsan.
Nézzünk néhány példát!
Vegyünk előszöris egy egyszerű esetet, amivel remekül demonstrálható, hogy miként is működik a Horary! Ebben az esetben az az alapelv is jól látszik érvényesülni, ami úgy szól, hogy "vedd egyszerűre a figurát!", azaz ne bonyolítsuk túl a dolgokat, mindig az első, legegyszerűbb megoldás lesz az igazi, amely alapelv egyébként minden tudomány egyik alaptétele. Tehát a kérdés: "Hol van a macskám?"
|
A kérdőasztrológia a klasszikus asztrológiai irányzatok közül az óraasztrológiához tartozik, az esemény- és az elekciós asztrológiával egyetemben.
