Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudományok királynõje (2006.FEB.08. 17:52:43)

Lesz itt blog, ne tessenek aggódni! Az elmúlt napokban kedvenc fórumomon sikerült komoly elméleti vitába keverednem. Ezért a tervezett téma - az asztrológia kezdetei - egyelõre még várat magára. Úgy döntöttem, hogy legfontosabb hozzászólásomat itt közölném újra. Technikai megjegyzés: a korábban "modern asztrológiaként" aposztrofált mesterségre - a mûfaj klasszikusának számító Baktay-könyv nyomán - "csillagfejtésként" hivatkozom a kellõ megkülönböztethetõség érdekében.

Azt állítom, hogy az asztrológiát nem lehet egy kalap alá vonni a csillagfejtéssel. Természetesen vannak felületes hasonlóságok, például mindkettõ diagramot készít az égi konstellációk alapján - noha a releváns elemek eltérnek -, és ez alapján von le következtetést. Lényeges különbség viszont, hogy az asztrológia saját tudományfilozófiai magyarázatot ad arra, hogy miért azokat az elemeket választja ki relevánsként, amelyeket. A csillagfejtés ezzel szemben a megszokás alapján jár el, amely vagy egy irányzathoz kötõdik, vagy teljesen önkényes. Saját magyarázatot a releváns elemekre, a technikáinak hatásmechanizmusára nem ad, ezek helyett bizonyos filozófiai és pszichológiai irányzatok megállapításaival próbál indokokat adni.

Ez csak egy megállapítás, amely elméleti szinten megkülönbözteti a két dolgot. Történetileg ugyanilyen elkülönítés tehetõ. Az asztrológia a kidolgozásától fogva egy egységes elméleti háttérrel rendelkezõ, változatos technikákat felvonultató elméleti és alkalmazott tudomány. Princípiumainak megfogalmazásában részben a kortárs tudományok legjavának leíró készletét is hasznosítja: ezek a nyugati asztrológiának nevezett vonulatban a hellénisztikus eredetû természetfilozófiai rendszerek. Az asztrológia szorosan összefügg az célszerûségi okokból eltérõ világképû csillagászattal, amelynek bizonyos eredményeit eszközként használja fel. A belsõ elméleti vagy gyakorlati viták ellenére a teljes asztrológia egy homogén rendszert képez, amely a földi élet minden aspektusára kiterjedõ megállapításokra aspirál.

Ezzel szemben a csillagfejtés az asztrológia bizonyos leegyszerûsített megállapításaiból, technikáinak töredék részébõl táplálkozik átfogó elméleti háttér nélkül. Pontosabban a legtöbb irányzat próbál magának keresni valamiféle elméleti hátteret, ezt viszont tudományos elismertséggel nem rendelkezõ, vallási jellegû, eklektikus rendszerekben - mint az összefoglaló néven ezoteriának vagy okkultizmusnak nevezett "tan" -, illetve egyéni pszichológiai felfogásokban - mint a jungiánus pszichológia - véli felfedezni. Ezeket viszont nem dolgozza koherens elméleti háttérré, így rendszertani értelemben a csillagfejtés tudományként nem aposztrofálható. Éppen ezért magát tapasztalati tudománynak próbálja feltüntetni, noha ehhez a megállapításhoz tudományosan feldolgozott tapasztalati eredményekre lenne szükség. Ilyeneket viszont a közvélemény elõtt mindezidáig nem tudott produkálni.

Lehetséges, hogy valaki az asztrológiától is megkövetelné a tudományos bizonyítást. De egyrészt érdemes megjegyezni, hogy az asztrológia századaiban ilyesmit még semelyik tudománytól nem vártak el, másrészt viszont ilyen vizsgálatra a jelenkorban még nem került sor. Erre természetesen mód lenne, noha komoly problémát jelent, hogy technikai okokból az asztrológia megbízhatósága csupán közvetett úton bizonyítható - azáltal, hogy az asztrológusok elõrejelzései helyesnek bizonyulnak -, viszont mindehhez komoly kompetenciával rendelkezõ asztrológusokra van szükség. Ilyenek pedig a klasszikus asztrológia iránti érdeklõdés alig néhány éve-évtizede bekövetkezett feléledése miatt csak igen korlátozott számban találhatók, emiatt a statisztikailag megbízható számú asztrológust felvonultató bizonyítási eljárás még várhatóan jó ideig váratni fog magára. További probléma viszont, hogy az asztrológia és a csillagfejtés külsõ szemlélõk, így a tudományos kutatók általi megkülönböztetése egyelõre nem létezik, ami egy asztrológiai teszt esetén a tesztet azonnal érvénytelenné teszi, hiszen nem a tárgyát, az asztrológiát vizsgálja.

Ami a célokat illeti, az alkalmazott asztrológia célja az információadás, ez pedig túlnyomórészt eseményszintû prognózis, illetve terápia. Ez minden ágazatára igaz, tehát ugyanúgy vonatkozik egy lényegében személyfüggetlen, aktuális kérdésre, mint egy nagyobb történeti idõszak általános tendenciáira. A csillagfejtés ezzel szemben nem jelöl meg konkrét célokat. Spektruma lényegében csak az egyes ember szintjén mozog, a többi ágazatával kapcsolatban - legalábbis bizonyos irányzatok - saját maga is kétségeket fogalmaz meg. Tapasztalatom szerint óvatosságból többnyire visszavonul a konkrétumok terepérõl a megfoghatatlan, kissé ezoterikus vagy pszichológiai ízû kijelentésekhez, amelyekkel hatékonyan szolgálja a tanácskérõt, amennyiben a hatékonyság ismérve a pillanatnyi hangulat-jobbítás, azaz a vulgárpszichológiai tüneti kezelés. Konkrét történések elõrejelzésére megbízhatóan - azaz szignifikáns módon - nem képes, ilyesmire többnyire nem is törekszik.

Osthanes