Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudományok királynõje (2006.FEB.02. 21:02:59)

Akkor csapjunk a lovak közé!

Az asztrológia a földi idõ minõségét tanulmányozza, az asztrológus pedig ebbõl von le következtetéseket, akármirõl is legyen szó. De mi is az, hogy "az idõ minõsége"? Erre elég nehéz lenne akadémikus stílusú választ adni. Az idõ egy olyan tényezõ, amely mentén történnek az események . Az események viszont ilyen vagy olyan minõséggel bírnak. Minõségileg más egy nappal és egy éjszaka, minõségi különbség van az évszakok között. Minõségi különbség, ha éppen sikeres vagyok, és ha történetesen sikertelen. Minden pillanatnak megvan a saját minõsége, és ez minden pillanatban kissé megváltozik. Ám az bizonyos, hogy a földi történések és az idõ minõségének változása összhangban áll egymással.

Az idõ múlását sok jel közvetíti számunkra. Idõmérésre viszont nem igazán alkalmas nagy részük. A legalkalmasabb az égitestek megfigyelése, mint arra már jó régen rájöttek azoknak a társadalmaknak a tagjai, akiknek a földmûvelõ életmód gyakorlásához szükségük volt az idõ ismeretére. Valójában a mi általunk ismert idõ is az égitestek mozgására épül. Amikor Földünk megfordul a tengelye körül, elmúlik egy nap. Igaz, ezt csak tudjuk, de nem érzékeljük: amit érzékelhetünk, az az, hogy a Nap felkel és lenyugszik, éjjel pedig a csillagos égbolt forog a körül a csillag körül, amelyhez manapság a Föld tengelyének döféspontja igen közel található. Látványosak a Hold fényváltozásai is: a hónap elején a Hold keskeny sarlója még alig látszik, majd a hónap közepére egyre dagadva Teliholdként néz vissza ránk, hogy végül fokozatosan csökkenjen, és a hó végére újból eltûnjön, mint Újhold. Vagy említhetjük az évet is, amelynek idõtartama alatt kisarjad a növényzet, beérnek a gyümölcsök, majd újból beköszönt a tél - és mindez így megy újból és újból.

Akinek az asztrológiáról - és most a "modern asztrológia" is ideérthetõ - bármilyen fogalmai is vannak, az tudja, hogy fontos szerepet játszanak benne a bolygók. Egyes, magukat tájékozottnak tartó szkeptikusok úgy gondolják, hogy az asztrológia a bolygók valamiféle megfoghatatlan, misztikus sugárzása alapján próbál következtetni erre vagy arra, és nevetve cáfolják azokat, akik elég ostoba módon azt hiszik, hogy itt bolygókról és gravitációs hatásokról van szó. Hát nem. Az idõrõl van szó. A mindennapokban nem szükséges a Föld forgásán, a Nap körüli keringésén és a Hold fázisváltozásain túl másfajta természetes alapú idõegységekkel számolni. Az asztrológia kívánalmai viszont túlmutatnak ezen, így bizony minden olyan jelölõvel számol, amely idõt mutat. Idõt pedig az mutat, amit látunk: a csillagos ég objektumai, a Nap, a Hold, az öt, szabad szemmel is látható bolygó, és azok az "állócsillagnak" nevezett valamik, amelyek között éppúgy megtalálunk valódi csillagokat, mint teljes extragalaxisokat.

Ezek a jelölõk képezik az asztrológia eszköztárának aktív princípiumait. Egy részük látszólag tehetetlenül forog az ég gömbjével együtt: ezeket nevezzük "állócsillagoknak", még ha csillagászatilag bizony sokféle dologról is van szó. Mások viszont a csillagok háttere elõtt a Földrõl nézve önállóan haladnak, ugyan lassan, de megfigyelhetõen, nyugatról keletre tartó irányba. Egyesek - mint a Szaturnusz, Jupiter és Mars - lomhák, mások - a Nap, Vénusz és Merkúr - gyorsabbak; a Hold a legsebesebb járású. Ezek az asztrológia "planétái" - szó szerint vándorai -, magyarul bolygói. Csillagász barátaink kedvéért eláruljuk: tudjuk, hogy a Nap és a Hold nem tekinthetõ bolygónak. Asztrológiailag viszont annak számítanak, mert tudományunkban nem az a lényeges momentum, hogy az adott égitestben mûködik-e hidrogénfúzió, vagy hogy mi körül kering, hanem az, hogy a csillagos ég hátteréhez képest önállóan mozog. És a bolygók, mint ilyenek, úgy jelzik az idõt, hogy feltárhassuk a minõségét tetszõleges pillanatban.

Osthanes