TGA (dr. Tárnoki Gábor) cikkei

dr. T�rnoki G�bor:

EGY �RA AZ �RAASZTROL�GI�R�L
(el�ad�s a F�szek klubban 2004. j�nius 5-�n)

 Az �raasztrol�gia h�rom �gazata: a k�rd�-, a v�laszt�- �s az esem�nyasztrol�gia k�z�l most a k�rd�, m�s n�ven horary t�mak�r�vel szeretn�lek kicsit k�zelebbr�l megismertetni benneteket, �s amennyire lehet, kedvet is csin�lni hozz�. Ez ugyanis egy rendk�v�l izgalmas, r�szletesen kidolgozott, k�nnyen elsaj�t�that� �s meglep�en pontosan m�k�d� m�dszer, amely sok siker�lm�nnyel jutalmazza alkalmaz�it. Jelent�s�g�t nem lehet el�gg� hangs�lyozni. Ha arra gondolunk, hogy hajdan�n az emberek m�g azt sem igaz�n tudt�k, mikor sz�letettek, nemhogy sz�let�s�k percre pontos ideje rendelkez�sre �llt volna, tal�n fogalmat alkothatunk r�la, mennyi neh�zs�gbe �tk�z�tt a radix technika alkalmaz�sa. Minden tov�bbi n�lk�l adva volt viszont a konkr�t pillanat, amikor az �gyf�l tal�lkozott az asztrol�gussal, hogy v�laszt kapjon �let�nek �pp legs�rget�bb k�rd�seire. Innen m�r egyenesen k�vetkezik, hogy az asztrol�gia tudom�nya els� sorban azokat a m�dszereket volt k�nytelen kik�s�rletezni az �rott �s elektronikus m�dia n�lk�l, mai szemmel tal�n unalmasan hossz�nak t�n� �vsz�zadok sor�n, amelyek seg�ts�g�vel az ilyen jelleg� k�rd�sek "sz�let�si pillanat�ra" fel�ll�tott k�plet alapj�n is lehetett - �gymond hozott anyagb�l - r�vid id�n bel�l beigazolhat�, megb�zhat� k�vetkeztet�sekre jutni. �gy is mondhatn�nk, hogy a horary volt "A" gyakorlati asztrol�gia - csupa nagybet�vel.

K�rd�asztrol�gi�r�l l�v�n sz�, kezdj�k tal�n egy k�rd�ssel: Lehet-e az elef�nt relat�v? Erre az els� hall�sra kiss� meglep� k�rd�sre t�bb�nk �nk�ntelen�l is r�v�gn�, hogy lehet ekkora marhas�got k�rdezni? H�t persze, hogy nem lehet az elef�nt relat�v! Pedig mindannyian ismerj�k a szeml�letes p�ld�t, amikor vakok ismerkednek az elef�nttal, �s egyik�k, az orm�ny�t tapogatva, meg�llap�tja r�la, ez egy k�gy�. M�sikuk a l�b�t tapogatva egy oszlopr�l besz�l. A harmadik a f�l�t tapogatva egy spr�d ponyv�nak mondja, stb. Egysz�val minden relat�v - �llap�tja meg a modern, felvil�gosult ember, b�szk�n kih�zva mag�t, milyen messzire jutott m�r a val�s�g megismer�s�nek �tj�n. Pedig csak az izmusok sz�m�t siker�lt szapor�tania an�lk�l, hogy k�zelebb ker�lt volna a l�nyeg meg�rt�s�hez. Ami�ta el�zt�k kir�lyainkat, papjainkat, s�t isten�nkt�l is megszabadulunk lassan (l�sd Eur�pai Uni� alkotm�nya), a szabads�g, egyenl�s�g �s testv�ris�g liber�lis jelszavait�l megittasulva imm�r mindenki azt gondol, �s mond, amit akar. Szabadon elmondhatjuk a magunk v�lem�ny�t. Ha �gy tessz�k fel a k�rd�st, vajon ez rendj�n van-e �gy, ki mern� k�ts�gbe vonni ezt az alapvet�, emberi szabads�gjogot, amit mint �veggoly�t nyomott kez�nkbe az �j, arctalann� v�lt, �s imm�r glob�lisra duzzadt, vil�gi hatalom. M�rpedig k�nnyen bel�thatjuk: k�gy�b�l, oszlopb�l, ponyv�b�l, stb. nem lehet �sszerakni egy elef�ntot! Persze, a v�lem�ny lehet szabad, de aki az igazs�g relativit�s�t hirdeti, az m�r a szellemi k�osz jutal�kos �gyn�kek�nt bomlaszt� t�veszm�k terjeszt�s�n f�radozik. A "minden relat�v" elve nem m�s, mint a k�v�l�ll� szeml�l�d�s korl�tolts�g�r�l ki�ll�tott bizony�tv�ny. Abszol�t igazs�g igenis l�tezik - a benne �l� ezoterikusok ezt pontosan tudj�k. Ahogy az elef�nt is zavartalanul �zemel, f�ggetlen�l att�l, hogy ki, mit gondol vagy mond r�la. Mindezt csak az�rt hoztam fel, hogy tudassam az �r�mh�rt: az asztrol�gia m�rhetetlen�l soksz�n�, mindenf�le iskola, ir�nyzat, n�zet �ltal �zekre szedett �s kereszt�l kasul szabdalt t�rk�p�n bel�l is l�tezik egy elef�nt. �s ez az "elef�nt" pontosan azokban a tradicion�lis tanokban �l - h�bor�tatlanul -, amelyeket a legtekint�lyesebb horay mesterek dolgoztak ki hossz� �vsz�zadok gyakorlata alapj�n. Ennek cs�cspontja, utols� nagy koron�zatlan kir�lya volt William Lilly (1602-1681). Magyarorsz�gon, aki mag�t a tradicion�lis asztrol�gia h�v�nek tekinti, Lilly h�sz �vvel id�sebb, francia kort�rsa, Jean-Baptiste Morin de Villefranche (1583-1656) munk�ss�g�ra vezeti vissza gy�kereit. Jobb, ha tudjuk azonban, hogy ezt a k�t szellem�ri�st ink�bb az asztrol�gia nagy korszakv�lt�sa, vagy �tel�gaz�sa megszem�lyes�t�inek kell tekinten�nk. Ha Lilly a trad�ci� betet�z�s�nek, akkor Morin a modern asztrol�gia el�fut�r�nak sz�m�t!

Felmer�l h�t a k�rd�s: akkor mit is tekinthet�nk tradicion�lis asztrol�gi�nak? Hisz r�gen is volt m�r sz�mtalan ir�nyzat, iskola, n�zetk�l�nbs�g, szerte�gaz� gondolat. A v�lasz k�zenfekv�. A trad�ci� l�nyege nem a r�gis�g, hanem a maradand�s�g! Tradicion�lis asztrol�gia teh�t azon tan�t�sok �sszess�ge, amelyek ki�llt�k az id�k pr�b�j�t. Amit m�r nem kell �s nem is lehet meghaladni! Ezt az asztrol�gi�t m�velte Lilly, �s vele k�v�n l�p�st tartani horary iskol�nk is az ITA. Ha valaki m�ris lesajn�ln� �t, az , �s f�l�nyes ismeret�nek birtok�ban, csak l�pjen oda a t�k�r el� �s k�rdezze meg mag�t�l, vajon mit adott hozz� modern civiliz�ci�nk az emberi l�t alapmin�s�g�hez?! Hacsak nem a mesters�ges eszk�z�kkel el�id�zett (), narkom�n (), t�megmanipul�ci� () pill�rein nyugv�, individualista, term�szetidegen, k�rnyezetszennyez�, gigantom�ni�s, glob�lisan gagyi kult�r�t? Igen, a k�zt�rsas�gp�rti kis Nap�leon nagy �lma m�ra megval�sult...

E kis mennyd�rg� bevezet� ut�n k�vetkezzenek a konkr�tumok. Az egyik legdurv�bb, modernkori elhajl�s a tradicion�lis felfog�shoz k�pest a horizont h�zak �s az �llat�vi jegyek szerep�nek �sszemos�s�ban �rhet� tetten. Azt mondj�k a modernek, hogy a kardin�lis Kos �s az I. sarokh�z, a fix Bika �s a 2. k�vet� h�z, a v�ltoz� Ikrek �s a 3. hanyatl� h�z, . stb. term�szete, jellege gyakorlatilag fedi egym�st. S�t, m�ra m�r az adott jegyek urait egyenesen be is k�lt�ztetik az illet� h�zba, m�rmint egy adott h�zban �ll� plan�ta automatikusan olyann� v�lik, amilyen a h�znak megfelel� jegyben szokott lenni az �gen. An�lk�l, hogy min�s�ten�m ezt a t�telt, �lljon itt egy mindenn�l besz�desebb eszmefuttat�s a trad�ci� - megm�s�thatatlan t�nyeken alapul� - felfog�s�nak illusztr�l�s�ra.

Ha feltekint�nk az �gre, k�t, egym�st�l �lesen elk�l�n�thet� mozg�st �szlelhet�nk minden k�l�n�sebb seg�deszk�z n�lk�l. Mindenekel�tt azt l�tjuk, hogy az eg�sz �gbolt, minden "re�csavarozott" �gitesttel egyetemben, keleten felkel, delel, majd nyugaton lenyugszik, teh�t az �ramutat� j�r�s�val egyez�en �thalad a 12., 11., X., 9., 8., v�g�l a 7. h�z felett! Mint az �ramutat�, a sz�mlapon! A h�zak �gy az �gbolt kelet - nyugati ir�ny�, napi forg�s�nak "m�rc�j��l" szolg�lnak. Leolvashatjuk r�luk, h�nyadik �r�ban (h�zban) j�r a kismutat�: a Nap (vagy b�rmely, megfigyelt �gitest). Ez a legk�zvetlenebb�l megtapasztalhat�, legmindennaposabb jelens�g, ami f�ldi �let�nkkel, �gy sorsunkkal is k�zvetlen kapcsolatba hozhat�! Mondhatn�m, ez a sorsszer�bb ir�ny, a befel� csavarod�s, az anyagba zuhan�s ir�nya! Ez a primer direkci� alapja is, amely legink�bb az elh�r�thatatlan, sorsszer�, kifejezetten esem�nyszint� "j�sl�sra" haszn�latos! Figyelj�nk fel egy l�nyeges mozzanatra: itt nem az �gitestek mozognak, hanem maga az eg�sz �gbolt! Mindennel egy�tt! Ez�rt is hordozza ez az ir�ny a megm�s�thatatlans�g anal�gi�j�t!

Az �llat�vi jegyek ezzel szemben az �gitestek �ves tovahalad�s�nak "havi sz�mlapja", amin �pp ellenkez�leg, nyugat - keleti ir�nyban araszolnak a bolyg�k (kiv�ve, ha retrogr�d mozg�st v�geznek). Az �gitestek mozg�s�t megfigyelve azt l�tjuk, hogy a bolyg�k, amennyiben term�szetes �llapotuk szerint el�re, direkt ir�nyban haladnak az �ll�csillagos �gbolt h�tter�hez k�pest, akkor ez az �ves tovahalad�s - szaksz�val: progresszi� m�r az �llat�vi jegyek sorrendj�ben, az �ramutat� j�r�s�val ellent�tesen zajlik! Ez m�r egy kifejezetten �gi, odaf�nti jelens�g, amely - j�llehet - szint�n a F�ld mozg�s�val, ez�ttal m�sodlagos - szekunder - �ves, Nap k�r�li kering�s�vel f�gg �ssze, de itt m�r a t�bbi szerepl� is kering, mozog a "maga szuver�n jog�n". Teh�t megelevenedik a sz�nt�rsulat �s beindul egy izgalmas cselekm�ny, ahol e mozg�sok minden kisz�m�that�s�ga ellen�re mindig �jabb �s �jabb, azel�tt sohasem volt konstell�ci�k - dr�mai helyzetek - alakulnak ki! Ebben rejlik a progresszi� saj�tos anal�gi�ja is: a szabads�g, a v�laszt�s lehet�s�ge, �s persze felel�ss�ge (!), az indetermin�ci�, a fejl�d�s, a l�lek fel�lemelked�s�nek, kiszabadul�s�nak, "kicsavarod�s�nak", megv�lt�s�nak ir�nya ez, ami teh�t nyugatr�l kelet fel�, a s�t�ts�gb�l a f�ny sz�l�helye fel� - egy�bk�nt pedig jobbra, egy jobb, szebb j�v� ir�ny�ba tart!

T�rt�nik mindez a fix; kv�zi mozdulatlan horizonth�zak felett. A h�zak ugyanis egyhelyben �llnak! Mint a h�z... Ez a hagyom�nyos geocentrikus - s�t geostacioner szeml�let egyenes k�vetkezm�nye. Ami mozog, az a 12 jegyre felosztott �gbolt �s benn�k az �gitestek! (Persze, tudjuk, a F�ld forog, de ez a megfigyel� �s t�m�nk szempontj�b�l �des mindegy!) A n�gy sarokpont nem m�s, mint a a n�gy f�ir�ny, a n�gy �gt�j, a T�J�K-oz�d�s n�gy sarkalatos pill�re. A kelet mindig keletre van, ahol el�sz�r pillanthatjuk meg a felkel� �gitesteket. Ugyan�gy a d�l is az �g mindenkori k�zep�t jelzi, b�rmely �gitest vagy �llat�vi jegy deleljen is �ppen rajta. Vel�k pontosan �tellenben van a nyugati ill. �szaki ir�ny. E f�ir�nyokb�l ad�dik a sarokh�zak kiemelked� jelent�s�ge. A sarokh�zak dinamikailag mindig is a kardin�lis jegyek anal�gi�j�val b�rtak! A "cardo": latin sz�, jelent�se ajt�p�nt; ti. amin fordul az eg�sz szakramentum. �les, mark�ns, dinamikus, egy�rtelm�, hat�rozott fordulatot vesznek benn�k a folyamatok. Itt a prompts�g, az �t�t�er� a kulcssz�. Eld�lnek a dolgok, �gy vagy �gy. A n�gy kardin�lis jegy = a n�gy �VSZAK fordul�pontja. A -ban egy�rtelm�en eld�l, hogy att�l kezdve hosszabbak lesznek a nappalok, �s itt a tavasz; nincs az a felem�s mism�sol�s, mint pl. a -ban, amikor nem tudni, t�lv�z idej�n�l tartunk-e m�g, vagy m�r mehet�nk kap�lni a kiskert�nkbe. Ugyan�gy a n�gy sarokh�z = a n�gy NAPSZAK fordul�pontja. Reggel vagy fent van m�r a , vagy m�g nincs. Ez a k�rd�s azonnal eld�l, mihelyst a egy�tt�ll�sba ker�l az AC-sel. Az sem k�rd�s, mikor �ri el delel� pontj�t. �s a v�ltoz�s ott is hirtelen fordulatot vesz! Mindaddig d�lel�tt volt, de att�l kezdve m�r biztos, hogy eg�szen estig d�lut�n lesz! A sarokh�zas jel�l�k teh�t mindig gyorsan, hat�rozottan, er�teljesen, dinamikusan, hat�konyan fejezik ki magukat. �tfut�si idej�k a legr�videbb! T�rbeli t�vols�guk pedig a legk�zvetlenebb!

Minden sarokh�z jobbj�n van egy szervesen hozz� tartoz� k�vet�, balj�n pedig egy hanyatl� h�z! A k�z�pkorban �ltal�nosan elterjedt kocka alak� horoszk�p�bra mindannyiunk sz�m�ra vil�goss� teszi ezt a nyilv�nval�, szeml�letm�dbeli t�nyt!

1. �bra

A sz� szerint "jobbik" k�vet� h�zaknak van j�v�j�k; hisz tartalmuk az �gbolt �ramutat� j�r�s�val egyez�, kelet-nyugati ir�ny�, l�tsz�lagos napi forg�sa k�vetkezt�ben egykor majd be fog l�pni a sarokh�zakba, fel fog kapaszkodni a cs�csra, ez�rt k�vet�k = �k k�vetkeznek a tr�non, mint a felt�rekv�, nagyrem�ny�, �j gener�ci� (NB: 11. h�z = v�gyak, rem�nyek!); �v�k� a j�v�! Ebben rejlik viszonylagos erej�k is. Dinamik�juk azonban m�r t�volr�l sem a kardin�lis jegyek ut�n sorrendben k�vetkez� fix jegyekkel van anal�gi�ban. �pp ellenkez�leg! A k�vet� h�zakban mindig folyamatban, �talakul�ban vannak a dolgok, valami nagyon k�sz�l�dik, j�n felfel�, de m�g nem alakult ki teljesen, mert m�g nem j�tt el az ideje. Mint a v�ltoz� (labil), kett�s jegyek: k�ztes-�tmeneti �rtelmet hordoznak! Vegy�k �szre, hogy a �s uralta v�ltoz� jegyek az �vszakok k�z�tti �tmenet h�napjai:
= j�nius = m�r nem tavasz, m�g nem ny�r, pontosabban ez is, az is.
= szeptember = m�r nem ny�r, m�g nem �sz, pontosabban ez is, az is.
= december = m�r nem �sz, m�g nem t�l, pontosabban ez is, az is.
= m�rcius = m�r nem t�l, m�g nem tavasz, pontosabban ez is, az is!
Ez�rt nevezi kett�s jegyeknek �ket a hagyom�ny! Dinamik�juk teh�t nem olyan gyors, l�tv�nyos, mint a kardin�lis jegyek�, de nem is olyan lass�, kom�tos, meg�llapodott, mint a fix jegyek�. Kettej�k k�z�tt van, pontosabban v�ltoz�kony, kett�s, ilyen is, meg olyan is - ett�l ki�julhat, visszaeshet, �jra meg �jra! Ez�rt ker�lnek a k�vet� h�zakkal "egy lapra"! A k�vet� h�zakban �ll� jel�l�k jelent�se: k�zepes t�vols�g t�rben �s id�ben egyar�nt. M�r nincs a k�zelben, de m�g nem t�volodott el teljesen.

A sarokh�zak balj�ra es� hanyatl� h�zak tartalma m�r t�l van a sarkokon, a cs�csponton. A cs�csr�l m�rpedig csak lefel� vezet az �t! �k m�r a meghaladott m�lt k�pvisel�i. Ez�rt nevezt�k el ezeket a h�zakat hanyatl� h�zaknak! Ett�l gyeng�k, balosak, balg�k. Erej�k m�r a m�lt�; elj�rt felett�k az id�. Nincs vissza�t, nem tud v�ltoztatni helyzet�n, minden annyiban marad, be�ll a status quo. Mint a lass�, tehetetlen, v�ltozni, v�ltoztatni k�ptelen, fix jegyekben! Bel�thatatlan t�vols�g ez, t�rben �s id�ben egyar�nt.

A jobb �s bal egy�bk�nt sz� szerint ir�nyhat�roz�k�nt is �rtend�: egy elveszett t�rgy jel�l�je k�vet� h�zban jobbra van, hanyatl� h�zban balra, sarokh�zban pedig pont ott, ahol lennie kell, nagyon k�zel a k�rdez�h�z! Mindig arra gondoljunk, hogy a Sarokh�z = f�n�k. K�vet� h�z = samesz; a f�n�k jobb keze, "fegyverhordoz�ja". Innen van a k�vet� h�zak "eszk�z" anal�gi�ja is! Hanyatl� h�z = balga, lecs�szott n�mand; mint akinek nem osztottak lapot, vagy aki m�r kij�tszotta lapjait; nem oszt nem szoroz, inakt�v, tehetetlen, elj�rt felette az id�, minden annyiban marad, vagy alig-alig v�ltozik.

Lilly Kereszt�ny Asztrol�gia c., 1647-ben kiadott m�v�b�l kim�solt, 1. �br�n szerepl�, eredeti k�rd�horoszk�p egy�bk�nt �gy n�z ki modern v�ltozatban:

2. �bra: 1643 �prilis 27 18:48 LMT, London

A k�rd�s �gy sz�lt: Siker�l-e Essex gr�fj�nak elfoglalni Readinget? A k�pletr�l Krisztina Waardahl Klasszikus K�rd�asztrol�gia c. k�nyv�nek 259. oldal�n olvashatunk b�vebben. Itt most a tradicion�lis asztrol�gia egy m�sik fontos tan�t szeretn�m csak bemutatni rajta m�k�d�s k�zben. A recepci�kr�l van sz�. A t�m�r�l egy�bk�nt r�szletes �s terjedelmes cikk jelent meg a Radix 10. sz�m�ban. Ez�ttal arra szeretn�m felh�vni figyelmeteket, hogy a horary k�pletek elemz�s�ben a recepci�k fejezik ki a legl�nyegesebb mozzanatot: a bolyg�k �rdekelts�gi viszonyait. Ehhez a bolyg�k esszenci�lis �s akcident�lis helyzete cselekv�k�pess�g�k m�rc�j�t teszik hozz�. A f�nysz�gek pedig alkalmat teremtenek a kapcsolat l�trej�tt�hez. M�rmint a k�zeled� f�nysz�gek. E h�rom, k�l�nb�z� s�kon kell meg�t�lni minden egyes konstell�ci�t.

Morin sokat id�zett t�tele, miszerint minden plan�ta �gy hat, ahogy az ura �ll, egyr�szt k�nnyen f�lre�rthet� leegyszer�s�t�s, m�sr�szt nem is �llja meg a hely�t! Minden plan�ta a maga szuver�n jog�n hat. Ek�zben persze egyik�k sem vonhatja ki mag�t a csapatmunka al�l, teh�t az ered� bolyg�hat�st val�ban az eg�sz pillanatnyi viszonyrendszer alak�tja. Ebb�l nem szabad egyetlen p�rost, a bolyg�t �s ur�t kiragadni. M�g egy saj�t uralm�ban l�v� bolyg� felett is diszpon�l az adott helyen valamilyen m�lt�s�g (exalt�ci�, triplicit�s, terminus, �s arculat) szerint illet�kes plan�ta. Tov�bb� minden plan�ta maga is diszpon�l az �llat�v megfelel� helyein sz�m�ra fenntartott m�lt�s�gokban �ll� plan�t�k felett. Ez a bonyolult �rdekelts�gi rendszer alkotja az egyoldal� vagy k�lcs�n�s, egyenrang� vagy vegyes, azonos vagy ellent�tes el�jel� recepci�k bonyolult h�l�zat�t, ami megmutatja, val�j�ban ki, kihez, hogyan viszonyul; mit akarnak egym�st�l a szerepl�k.

A k�rdez�t mindig az Ascendens, annak jegye �s uralkod� bolyg�ja jel�li; eset�nkben ez a , ill. a .
L�thatjuk, hogy a kir�ly = f�n�k = X. h�z = ura: az ellenf�l oldal�n �ll. Maga az ellenf�l a VII. h�z jegye �s ura, eset�nkben a , mint l�tjuk saj�t exalt�ci�s jegy�ben el�gg� elbizakodott �nmag�ban. Hozz� k�pest a j�val gyeng�bb, saj�t triplicit�s�ban, de fallj�ban �llva sz� szerint hadil�bakon �ll - nyilv�n ez�rt volt sz�ks�ge n�mi b�tor�t�sra is a csillagok tud�j�t�l. A k�rd�s l�nyege azonban a v�ros sors�ra vonatkozott, amit a IV. h�z mindenkori jegye �s ura jel�l; eset�nkben a . Ha r�n�z�nk, m�ris elmondhat� r�la, hogy saj�t fallj�ban - magyarul es�s�ben �ll, teh�t a v�ros sz� szerint elesik. T�rt�nik mindez �pp a k�rdez� () uralmi jegy�ben! Vagyis a k�rdez� �l�be hullik. E mindenn�l besz�desebb jelz�s volt az igenl� v�lasz l�nyege! Szaknyelven ezt a helyzetet, mint k�lcs�n�s, ellenkez� el�jel� recepci�t defini�lhatjuk a r�sztvev�k fall helyzet�ben. Azaz a k�rdez� () saj�t uralmi jegy�ben () fogadja a v�rost (), a v�ros pedig saj�t exilium�nak jegy�ben () fogadja a k�rdez�t, mik�zben mindketten saj�t falljukban �llnak - teh�t meglehet�sen kimer�lt, elcsig�zott �llapotban, mondhatni maguk alatt vannak. Megford�tva: a k�rdez� abban �rdekelt, hogy a v�rost sz�m�zze, kiiktassa az �tb�l. A v�ros pedig abban �rdekelt, hogy felette a k�rdez� uralkodjon - j�llehet nagyra tartja (exalt�lja) a kir�lyt is ().

Egy harmadik, �si technika - amit a modern asztrol�gusok szint�gy, alaposan �sszekutyultak - az antiscia vizsg�lata. Mint ismeretes, az ekliptika minden egyes foka r�gz�tett deklin�ci�val rendelkezik.

3. �bra

A legmagasabb ill. legm�lyebb pont a ny�ri ill. t�li napfordul�k hely�t �sszek�t� - tengely k�t v�gpontja, m�g a 0⁰ deklin�ci� a tavasz ill. �szi nap�jegyenl�s�g - tengely�hez tartozik. Valamely jegyben �ll� plan�ta antiscionja a - tengelyen t�kr�z�tt �tellenes jegy azonos deklin�ci�j� (magass�g�) fok�ra esik, ahol teh�t ugyanolyan hossz�ak a nappali �r�k �s persze az �jszaka hossza is egyez�. Ha �gy tetszik: amennyire "vil�gos" egy gazdaplan�ta, ugyanennyire "vil�gos" az antiscionja. Az antiscion teh�t olyan, mint az eredeti, mintha ott is �llna az eredeti, gazdaplan�ta. Ez�rt szokt�k r�la mondani n�mileg joggal, de igen f�lre�rthet�en �s megt�veszt�en, hogy az antiscion olyan, mint az eredeti szextilje, vagy trigonja, �rtve ez alatt az eredeti jelent�s�geinek harmonikus kifejez�d�s�t. Ha azonban az eredeti egy rosszul �ll�, rossz determin�ci�kat hordoz�, vagy eleve k�rtev� plan�ta, akkor bizony az antiscionja is ilyen lesz! Amikor pedig egy m�sik plan�ta be�ll erre a helyre, akkor az � antiscionja ugyan�gy r�vet�l mag�ra az eredeti gazda plan�t�ra, mint annak az antiscionja erre a plan�t�ra! A kapcsolat teh�t mindig k�toldal� lesz! A kapcsolat min�s�ge pedig a r�sztvev�k min�s�g�t�l, term�szet�t�l �s persze helyzet�t�l f�gg! Ez�rt nagyon fontos, hogy csak az egy�tt�ll�sokat ismerj�k el a bolyg� �s egy m�sik bolyg� antiscionja k�z�tt! Csakis �gy tud ez a fajta kapcsolat is kell�k�pp szoross�, �s er�ss� v�lni, sokszor er�sebb�, mint a f�nysz�gkapcsolat! Ez�rt �s ett�l tud hatni az ilyen nehezen �szrevehet�, latens kapcsolat akkor is, amikor k�zvetlen f�nysz�gkapcsolat nincs is a k�t jel�l� k�z�tt. Mert: oda-vissza, k�lcs�n�sen egy�tt�llnak egym�s antiscia pontjaival, teh�t azonos dekli�ci�val rendelkez� ekliptikai fokokon �llnak, azonos magass�gban k�r�znek az �gen!

Valamely plan�ta kontra-antiscion pontja viszont a - tengelyen t�kr�z�tt �tellenes jegy ellenkez� el�jel� deklin�ci�val rendelkez� fok�ra esik, ahol teh�t a nappali �r�k hossza a kontra-antiscion fok �jszakai �r�inak hossz�val egyezik, �s viszont. Hangs�lyozni kell, hogy a konta-antiscion nem egyszer�en csak az antiscion oppoz�ci�ja, hanem ugyanannak a gazda plan�t�nak egy m�sik, �ppoly val�s�gosan l�tez�, csakhogy homlokegyenest ellenkez� �rtelm�, vissz�j�ra fordult megjelen�se, egy t�nylegesen �s �n�ll�an, a maga jog�n l�tez�, saj�t jelent�s�ggel b�r� ekliptikai helyen! Amennyire vil�gos az eredeti, ugyanennyire s�t�t annak kontra-antiscionja! Teh�t olyan, mintha saj�t vissz�ja, �nmaga kiford�tottja lenne! Ezen a helyen mintha az eredetivel ker�ln�nk szembe! Ha egy m�sik bolyg� egy�tt�ll�sba ker�l ezzel a kontra-antiscionnal, akkor ez az eredeti bolyg�val val� oppoz�ci� jelent�s�g�vel b�r!

�s most l�ssunk egy gyakorlati p�ld�t az antiscion kapcsolat m�k�d�s�re. Egyik rendk�v�l tehets�ges, fiatal di�kunk k�ldte be az al�bbi p�ldahoroszk�pot, ahol vegytiszt�n megfigyelhetj�k az antiscia kapcsolatok hat�konys�g�t!

4. �bra: 2004. m�jus 3. 16:25 CEDT, Nagykanizsa

P�ldahoroszk�punk k�rdez�je ( Ascendens, ) testv�r��rt agg�dik, aki �pp b�rt�nben cs�cs�l - igazs�gtalanul. A jel�l� v�laszt�sn�l el kellett d�nteni, hogy a 3. h�z ura (-) vagy t�rsura (-) legyen-e a testv�r jel�l�je. L�m, arra is j� ez a p�lda, hogy bel�ssuk, olykor hagynunk kell magunkat a csillagok �ltal vez�relni; hisz �k jobban tudj�k, mikor, hogyan k�v�nj�k �rt�s�nkre adni �zeneteiket. Itt a 12. hanyatl� h�z cs�cs�n �ll�, saj�t exil jegy�ben, retrogr�d mozg�sban, pontosabban m�r m�sodik stacioner poz�ci�ban, sz� szerint b�rt�nben cs�cs�l� bolyg� enn�l besz�desebben ki sem fejezhetn� a szerencs�tlen testv�rt. A k�rdez� mindenkori t�rsjel�l�je a Hold, amely a leggyorsabb j�r�s� plan�ta l�v�n a cselekm�ny, a t�rt�n�sek, az ige jel�l�je is egyben. Ahol �ll, az megmutatja, mire gondol a k�rdez� val�j�ban. Hold a 2. h�z cs�cs�n p�nz�gyekre gondol. K�rd�se ugyanis arra vonatkozott, hogy testv�re nev�n l�v� ingatlant, mint egyetlen megfoghat� vagyont�rgyat, megterhelt�k a hat�s�gok �s hamarosan el�rverezik, hacsak valaki le nem teszi a k�vetelt �sszeget. Ezt a �s az ingatlan jel�l� t�volod� szextilje jelzi: a testv�rt lev�lasztj�k az ingatlanr�l. Szerencs�re ez egy ideiglenes t�volod�s; a �s k�z�tt �jraszervez�dik a kapcsolat. A k�rdez� apai nagymam�j�nak, akit, mint a IV. h�z X. h�za, szint�gy az Ascendens jelez, van egy k�lf�ld�n �l� testv�re. Ha most visszamegy�nk a 3. h�z f�ur�hoz, l�thatjuk, a benn �ll a 9. h�zban! Nyilv�n ez akart lenni a sz�ban forg� testv�r a csillagok nyelv�n! Ez a k�lcs�n�s uralmi recepci�ban van a -ral, amely a leger�sebb �rdekelts�gi viszony k�t bolyg� k�z�tt. A a VII. h�zban �ll, ami a 3. testv�rh�z 5. gyerekh�za. Csod�k csod�j�ra ennek a k�lf�ldi testv�rnek van k�t gyermeke (). Nos ez a Merk�r �s a b�rt�nben cs�cs�l� testv�r egy fokon bel�l egy�tt�ll egym�s antiscionj�val! Nincs m�s kapcsolat k�z�tt�k, lesz�m�tva persze a kor�ntsem lesz�m�that� recepci�t: a saj�t uralmi jegy�ben fogadja a -t, aki teljesen ki van szolg�ltatva ur�nak. Ez a bizonyos antiscia kapcsolat tette lehet�v�, teremtette meg az alkalmat, hogy a k�lf�ldi nagyn�ni gyerekei kifizess�k az ingatlanra terhelt �sszeget!

V�g�l �lljon itt k�t m�sik p�ldahoroszk�p, amely j�l demonstr�lja, milyen tarthatatlan n�zet a plan�t�k esszenci�lis jelent�s�geit, egyszer�bben sz�lva, term�szetes jel�l�i mivolt�t lebecs�lni. Morin lok�lis determin�ci� tana ugyanis teljesen h�tt�rbe szor�totta a plan�t�k term�szetes anal�gi�ir�l sz�l� �si tan�t�st! A , vagy a pl. nem lehetett t�bb� apa vagy anya jel�l�, ha nincsenek valamilyen szinten a IV. ill. X. h�zra lok�lisan determin�lva.

5. �bra: 2004. m�rcius 11. 14:59 CET, Budapest

Az els� k�rd�st egy Kan�ri szigetekre igyekv� turista tette fel kollegan�mnek, Herb�ly Zsuzsinak, hogy melyik sz�llod�t v�lassza, ti. kett�t aj�nlottak fel neki. Ahogy otthonunkat a IV. h�z jelzi, �gy k�lf�ldi sz�ll�shely�nket is itt kell els� nekifut�sra keresni, pl�ne �gy, hogy besz�des p�ldak�plet�nkben a IV. �s a 9. h�znak ugyanaz a az ura; k�lf�ldi sz�ll�shelyr�l l�v�n sz�! A Hold a IV. h�zban �llva jelzi, val�j�ban mire gondol a k�rdez�: h�t persze, hogy a sz�ll�shely k�rd�se izgatja. Ha mint cselekm�nyjel�l�t n�zz�k, els� f�nysz�ge a k�rdez� f�jel�l�j�vel, a -pal alkotott partill trigon ut�na viszont oppoz�ci�ba ker�l majd, �pp a k�rdezett dolog jel�l�j�vel a -sal. Ez ut�bbi nyilv�n nem �g�r sok j�t, nemcsak az oppoz�ci� miatt, hanem legink�bb saj�t exil helyzete miatt: a egy sz�raz (f�ld elem�) jegy; tengerparti nyaral�sra aligha alkalmas. A trigon vizes jegyekben viszont azt �g�ri, j�l fogja �rezni mag�t a k�rdez�. De hol? A v�laszt egy kieg�sz�t� inform�ci� alapj�n siker�lt megfejteni. Kider�lt, hogy az egyik sz�lloda neve: Conquistador, ami spanyolul h�d�t�t jelent. Ha nem tudn�nk, hogy ez egy tipikus anal�gia, akkor m�r el is akadn�nk a lok�lis determin�ci� labirintus�ban. Tradicion�lis asztrol�gusk�nt azonban r�gt�n bevillant: b�rhov�, csak oda nem! Maradt teh�t a m�sik sz�lloda, amit �gy, kiz�r�sos alapon siker�lt kiv�lasztani. A IV. h�z t�rsura azonban a . Ha a lok�lis determin�ci� tana alapj�n folytatn�nk a vizsg�l�d�st, ezt szint�n ki kellene z�rnunk, hisz exil, s�t retrogr�d: �gy m�g rosszabb helyzetben van, mint maga a ! F�k�nt pedig nincs se f�nysz�g-, se antiscion kapcsolat k�zte �s a k�rdez� jel�l�i k�z�tt, ami �sszehozn� �ket egym�ssal. Tudhat� volt viszont, hogy a m�sik sz�llod�t Grand hotelnek h�vt�k! Mint ismeretes, minden v�rosban van egy k�zponti, nagy, reprezentat�v "Grand" hotel, amely, mint fogalom, a term�szetes anal�gia jog�n, minden tov�bbi n�lk�l hozz�rendelhet� a -hoz. �pp, ami a k�rdez�t jel�li a lok�lis determin�ci� szintj�n, de m�g �gy sem vesztve el term�szetes jel�l�i funkci�it. A v�laszt�s helyesnek bizonyult: a Conquistador egy lepusztult sz�lloda, t�vol a tengerpartt�l (sz�razf�ld)! A Grand Hotel viszont kellemes k�r�lm�nyeket biztos�tott a nyaral�shoz. A teljes igazs�ghoz persze hozz�tartozik, egy h�zban �ll� plan�t�ra f�nysz�get vet� m�sik plan�ta - mint eset�nkben a - Morin szab�lyai �rtelm�ben lok�lisan is determin�lt a h�z �gyeire. Fontoss�gi sorrend szerint azonban �gy t�volr�l sem lehetne a m�sodik helyezett. Egy plan�ta term�szetes anal�gi�ja azonban min�s�gi, nem mennyis�gi kateg�ria; �rdemes teh�t mindig komolyan venni.

6. �bra: 2004. m�rcius 26. 14:19 CET, Budapest

A m�sik p�ldahoroszk�p egyben arra is j�, hogy bemutassa, milyen gyakorlatias, �s bizony p�nzt�rc�nkat is �rint� seg�ts�get ny�jthat a horary egy k�rdez� sz�m�ra. A k�rd�s egy v�zcs�t�r�s hely�nek meg�llap�t�s�ra vonatkozott. Kor�ntsem mindegy, hol kezdj�k a falbont�st: a k�rdez� lak�s�ban vagy a szomsz�dj�n�l. A szomsz�dot itt a jelzi, aki saj�t jegy�ben �s egyben sarokh�zban is �llva a k�plet egyik leger�sebb bolyg�ja. Ebb�l m�ris k�vetkezik: egy ennyire j�l �ll� plan�t�val nem lehet semmi komolyabb baj! A falbont�st teh�t nyilv�n nem ott kell kezdeni, hanem a k�rdez� lak�s�ban. De hol? A bolyg�k term�szetes jel�l�i mivolt�nak ismerete seg�t az eligazod�sban. A -r�l tudjuk, hogy a f�mek k�z�l � az �lom term�szetes ura, k�l�n�sk�pp az el�regedett �lomcs�vek�, pl�ne �gy, saj�t exilium�ban, a vizes -ban �llva, ami egy�bk�nt eleve vizes helys�gre utal. A k�rdez� otthon�t, egyben az otthonon bel�l keresetett dolgok holl�t�t k�zelebbr�l a IV. h�zba es� ill. �rja le. A is meger�s�ti a vizes helys�get; hozz� tartozik a konyha is �s az �r�t�s helye, a lefoly�k k�rny�ke. L�thatjuk, hogy az �lomcs� �s a holl�t jel�l� egym�ssal k�lcs�n�s recepci�ban �llnak triplicit�s szerint. Ez m�g mindig egy nagyon er�s egym�srautalts�g k�t bolyg�elv k�z�tt. A leveg�s elem� -ben �ll� - sz� szerint - a "leveg�ben l�g". A hely teh�t a vizes blokkon bel�l a vakolat () padl�szint feletti s�vja. M�g ez is persze t�l t�g ter�let lenne egy falbont�shoz. Haszn�ljuk h�t itt is - csak meg ne tudja Morin nagymester - a term�szetes jel�l�i mivolt�t! Mint ismeretes, � a t�z, �gy minden meleg�t� eszk�z, pl. k�lyha, bojler, stb. term�szetes ura. K�l�n�sen az -ben jel�lheti a leveg�v� v�lt t�zet is, vagyis a k�m�ny k�rt�t. Ez teh�t a kulcs, amivel siker�lt lesz�k�teni, behat�rolni az �lomcs� hely�t. K�z�pmagass�gban, a k�m�ny mellett, n�mi falbont�s �r�n meg is tal�lt�k v�g�l az el�regedett �lomvezet�ket!

�zel�t�k�nt gondolom ennyi is el�g; a t�ma ir�nt fog�kony hallgat�k, rem�lem, felismerik, milyen fantasztikus t�vlatokat nyit a horary. Az �t nyitva �ll mindenki sz�m�ra!