Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.MAY.01. 13:06:45)

Az asztrol�gia t�rt�nete

10. Az asztrol�gia ma �s holnap

Noha a 20. sz�zadban a teozofikus �s az abb�l kin�tt, Magyarorsz�gon a '90-es �vekben ismertt� v�lt "pszichol�giai" csillagfejt�s bitorolta az asztrol�gia nev�t, az elm�lt �vtizedekben kedvez� v�ltoz�sok indultak meg. Mindig akadtak olyanok, mint Vivian Robson vagy a Zoltan Mason n�ven alkot� Schnitzer Zolt�n, akik igyekeztek visszany�lni az el�d�k munk�ss�g�hoz, m�g ha meg�llap�t�saikat a kort�rs csillagfejt�s tanai is befoly�solt�k. Jellemz� m�don viszont ez az t�rt�neti �rdekl�d�s a csillagfejt�s talaj�r�l indult ki, �s m�g ma is sokan vannak, akik horoszk�pk�sz�t� gyakorlatukat pr�b�lj�k a k�l�nb�z� korok asztrol�gi�j�nak egyes elemeivel kieg�sz�tve biztosabb talajra helyezni.

A kutat�sok �lharcosai a 19-20. sz�zad �kortud�sai voltak, akik kult�rt�rt�neti jelens�gk�nt fogt�k fel �s dolgozt�k fel a g�r�g asztrol�gia t�rt�net�t �s technik�it. Els� helyen a modern asztrol�giat�rt�net atyja, Auguste Bouch�-Leclercq eml�tend�, aki alapvet�, �m m�ra idej�tm�lt feldolgoz�s�t adta a g�r�g�k asztrol�gi�j�nak. Az � munk�ss�ga nyom�n kult�r- �s vall�st�rt�n�szek, k�s�bb tudom�nyt�rt�net-kutat�k folytatt�k a m�lt asztrol�gi�j�nak felt�r�s�t. Ezek, Franz-Val�ry-Marie Cumont, Franz Boll, Lynn Thorndike, Wilhelm Gundel, �s fia, Hans Georg Gundel, majd a tudom�nyt�rt�n�sz Otto Neugebauer korszakalkot� munk�t v�geztek a g�r�g asztrol�giai sz�vegek kiad�sa, a t�rt�neti �sszef�gg�sek kutat�sa ter�n. Az asztrol�giai kutat�sok legkiemelked�bb alakja a k�zelm�ltban elhunyt David Pingree volt, aki indiai, perzsa, arab, egyiptomi, g�r�g, latin �s k�z�pkori forr�sokat hozott napvil�gra. Ezen tud�sok f�radoz�sai n�lk�l sokkal kevesebbet tudn�nk az asztrol�gia t�rt�net�r�l, technik�ir�l.

B�r a g�r�g asztrol�gia kutat�sa �vsz�zados m�ltra tekint vissza, a figyelem csak n�h�ny �vtizede fordult az arabok fel�. Az eredeti arab nyelv� asztrol�giai m�vek kiad�sa ugyan m�r megkezd�d�tt, de m�g sok munka �ll a kutat�k el�tt. Ezzel szemben a k�z�pkor szinte teljes m�rt�kben elhanyagolt id�szak a kutat�sok mai �ll�sa szerint.

A komolyabb asztrol�giat�rt�neti kutat�sokba kezd� horoszk�pk�sz�t�k eset�ben m�sfajta ir�nyults�g fedezhet� fel. Ezek a 17. sz�zad asztrol�gi�j�nak kutat�s�val kezdt�k, hogy ez�ltal gazdag�thass�k szakmai ismereteiket. B�r a m�r a teoz�fus csillagfejt�k is hivatkoztak Morinra, vele komolyabban csak Schnitzer Zolt�n foglalkozott, aki az Egyes�lt �llamokban sokat tett Morin rendszer�nek n�pszer�s�t�s��rt. Egyik legkiv�l�bb tan�tv�nya, Robert E. Zoller tan�r�nak �tmutat�sai szerint a k�z�pkori latin nyelv� asztrol�giai irodalmat tanulm�nyozva, az arab �s k�z�pkori technik�kat gyakorlatba is �t�ltetve dolgozta ki annak a f�k�nt sz�let�si asztrol�gi�t ismertet� tanfolyamnak az anyag�t, amely "K�z�pkori asztrol�gia" n�ven az egyik legkiv�l�bb asztrol�giai k�pzetts�get ad� tanfolyam. Magyarorsz�gon az � tan�tv�nya, Tam�skovits Gyula vezeti be az �rdekl�d�ket a k�z�pkori asztrol�gi�ba (inform�ci�:  http://RACAS.hu ).

Kor�bban Zoller k�t t�rs�val, Robert Handdel �s Robert Schmidttel egy�tt ir�ny�totta a Project Hindsight v�llalkoz�st, amely az �kori �s k�z�pkori asztrol�giai sz�vegek k�zz�t�tel�t t�zte ki c�lul. Ma ezt Robert Schmidt viszi tov�bb, aki a v�llalkoz�s ir�nyvonal�t sz�k�tve a g�r�g asztrol�giai eszk�z�k haszn�lat�t k�v�nja felt�masztani. Ezzel szemben Robert Hand, a csillagfejt�s sz�mos �g�nak meghat�roz� szem�lyis�ge, akinek a kort�rs asztrol�gia is sokat k�sz�nhet, a saj�t maga �ltal v�lasztott �ton halad a t�rt�neti sz�vegek �sszegy�jt�s�ben, m�g a horoszk�pk�sz�t�k-asztrol�gusok �ltal �sszehozott, "asztrol�giai" k�pz�st ny�jt� Kepler University egyik tan�ra.

A k�rd�asztrol�gia "�jrafelfedez�se" Olivia Barclay nev�hez f�z�dik, aki els�sorban Lilly nyomdokait k�vetve �lesztette fel az asztrol�gia leghasznosabb �gazat�nak ismeret�t. Az � k�r�hez tartoz� brit �s amerikai asztrol�gusok �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban a 17. sz�zadi angol szerz�k munk�ss�ga �ll, b�r az elm�lt egy �vtizedben megindult a p�rbesz�d a k�z�pkori asztrol�gi�t k�pvisel� oldallal. Barclay legismertebb, bizonyos k�r�kben reneg�tnak tekintett tan�tv�nya a vil�gh�r� brit asztrol�gus, John Frawley, aki sportversenyek el�rejelz�s�vel alapozta meg h�rnev�t. Iskol�j�nak szellemis�g�t viszont a Hideaki Shuseh Kokubu, Carlotta Machado Mendes �s Kristina Waardahl �ltal alap�tott Institute of Traditional Astrology (ITA) viszi tov�bb, amely Magyarorsz�gon h�rom �ve van jelen klasszikus k�rd�asztrol�giai kurzus�val. A tanfolyamot Waardahl szakmai fel�gyelet�vel T�rnoki G�bor ir�ny�tja. Hasonl�an k�rd�asztrol�gi�t oktat az orsz�gban Herb�ly Zsuzsanna a Regio Astrologiae Csillagtudom�nyi Egyes�let (RACAS) berkein bel�l (inform�ci�:  http://RACAS.hu ).

A szeml�let �rvendetes v�ltoz�s�t jelzi, hogy m�g kor�bban a csillagfejt�ssel foglalkoz�k mintegy kieg�sz�t�sk�ppen fordultak az asztrol�gia fel�, sokat tettek annak �jrafelfedez�s��rt, de az eredeti asztrol�giai technik�kat a csillagfejt�sb�l �tvett t�nyez�kkel "moderniz�lni", helyesebben sz�lva, felh�g�tani, mostans�g egyre vil�gosabb� v�lik minden komolyabb asztrol�gia ir�nt �rdekl�d� sz�m�ra, hogy a val�di asztrol�gi�nak nincs dolga a csillagfejt�ssel, annak meg�llap�t�sai nem stabiliz�lj�k, hanem vesz�lyeztetik a koherenci�j�t, �s hogy az asztrol�gia tudom�nya �nmag�ban is meg�ll. Iskol�nk�nt v�ltozik viszont, mit tekintenek m�rvad� asztrol�gi�nak: a g�r�g�k�t, az arab �s k�z�pkori asztrol�gi�t, vagy az asztrol�gia hatty�dal�nak sz�m�t� 17. sz�zad "renesz�nsz asztrol�gi�j�t". Jelenleg ugyan m�g kisebbs�gben vannak az asztrol�gia �s a csillagfejt�s teljes elv�laszt�s��rt k�zd� "szeparatist�k" a kett� p�rbesz�d�t szorgalmaz� "integralist�kkal" szemben, de a j�v�ben minden bizonnyal az egyed�l �sszer�nek tekinthet� szeparatista felfog�s gy�zelm�vel kell sz�molnunk. Ezt persze nem k�nny�ti meg, hogy az igazi, klasszikus asztrol�gia h�veinek mind a csillagfejt�kkel, mind a szkeptikusok t�meg�vel szemben meg kell tudni v�deni�k �ll�spontjukat, amelyben nem hivatkozhatnak csup�n a tapasztalatra, hanem sz�lesk�r� elm�leti �s t�rt�neti tud�st is fel kell tudniuk mutatni, hogy az asztrol�gi�val kapcsolatos, f�lre�rt�seken, ismeretlens�gen �s el��t�leteken nyugv� k�zfelfog�s megv�ltozhasson.

A j�v� asztrol�gi�ja el�tt m�g sok teend� �ll. Elod�zhatatlan feladat, hogy az asztrol�gus-hallgat�k kez�be eredeti m�vek, m�rvad� �sszefoglal�sok ker�lhessenek. Id�szer� az is, hogy az asztrol�giai �gazatok k�z�tt eg�szs�ges egyens�lyt teremtsenek. �gy a k�rd�asztrol�gi�t, amelyet manaps�g a 17. sz�zadi �llapot�t alapul v�ve tan�tanak, az autentikusabb k�z�pkori felfog�s szerint kellene meger�s�teni, �s v�g�rv�nyesen sz�m�zni mindazokat az idegen, f�lrevezet� eszk�z�ket, amelyek a 20. sz�zadi csillagfejt�sb�l sz�rmaznak. Sz�ks�gesnek t�nik az id�v�laszt� �s egyetemes asztrol�gia rehabilit�l�sa, amelyek manaps�g jelent�sen h�tt�rbe szorultak. Meg kell tal�lni a hely�t az asztrol�giai praxisban a sz�let�si asztrol�gi�nak, amelynek primitiviz�lt v�ltozata uralja a csillagfejt�st, de amely nem tarthat�, ha klasszikus eszk�z�kkel dolgozunk, a technik�k haszn�lat�nak munkaig�nyess�ge miatt.

Nem halaszthat� tov�bb a g�r�g asztrol�giai technik�k �jrafelfedez�se sem, amelyek jelent�sen gazdag�thatn�k az asztrol�gia eszk�zt�r�t. Tov�bb� nagy felel�ss�g h�rul a tudom�nyos kutat�kra is, hogy a k�z�pkori asztrol�gia se maradjon ki az �rdekl�d�si k�r�kb�l, �s v�gre megb�zhat� sz�vegek alapj�n lehessen az akkori technik�kat tanulm�nyozni. �s persze a legnagyobb er�fesz�t�st abba az ir�nyba kell tenni, hogy az asztrol�gia ism�t polg�rjogot nyerjen. Ez szisztematikus felvil�gos�t�, ismeretterjeszt� munk�t ig�nyel, mivel csak �gy szavatolhat�, hogy az emberek �jra felismerj�k, milyen hasznos seg�deszk�ze a mindennapi �letnek az asztrol�gia �ltal ny�jtott �tmutat�s. B�zom benne, hogy az asztrol�gusok felismerik, ezeket a c�lokat csak �sszefog�ssal lehet el�rni, �s a szem�lyes, anyagi �rdekellent�teket f�lret�ve elind�tj�k a sz�ks�ges v�ltoztat�sokat.

Osthanes