Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.APR.29. 17:07:11)

Az asztrol�gia t�rt�nete

9. A csillagfejt�s felemelked�se

A felvil�gosod�s sz�zada, a 18. sz�zad bek�sz�nt�vel az asztrol�gia eljut t�rt�net�nek befejez�s�hez. N�ha-n�ha megjelenik egy-egy asztrol�giai munka, ezek viszont m�r csak a kor�bbi szerz�k meg�llap�t�sait ism�telgetik, vagy megpr�b�lj�k valahogy felvenni a versenyt a gyorsan fejl�d� term�szettudom�nyokkal, egyes meg�llap�t�saikat k�lcs�nv�ve, az asztrol�gia rendszer�re r�er�ltetve. Miut�n a legkiv�l�bbak figyelemre sem m�ltatj�k t�bb� a tudom�nyok kir�lyn�j�t, az asztrol�gia teljesen divatjam�ltt�, �sdi, tudom�nytalan h�bortt� v�lik, amellyel csak n�h�ny m�kedvel� dilett�ns foglalkozik, ha egy�ltal�n akadnak ilyenek. Ezek is megel�gszenek azzal, hogy sz�rakoztat� j�slatokat adnak, vagy a k�zvetlen el�d�kt�l id�zgetnek.

A csillag�szat tudom�nya id�k�zben j�csk�n elh�zott az asztrol�gia mellett, amely az el�z� sz�zadban a v�ls�ggal k�szk�d�tt. A h�liocentrikus, kopernikuszi vil�gk�p-elm�let, a kepleri bolyg�mozg�s-modell, a newtoni mechanika teljesen �j megvil�g�t�sba helyezi mindazt, amit az emberis�g a kozmoszr�l addig tudni v�lt. Az asztrol�gia ezen meg�llap�t�sokkal nem tud mit kezdeni: a kort�rs asztrol�gusok ? mint azt Morin p�ld�j�n is l�thattuk ? elkeseredett sz�lmalomharcot folytatnak az asztrol�gia megment�s��rt, igyekezet�k k�zben tov�bb rontva �ll�sait. Azt�n 1781. m�rcius 13-�n William Herschel felfedezi ?Gy�rgy csillag�t?, azaz az Ur�nuszt, a Naprendszer harmadik �ri�sbolyg�j�t.

Ami a csillag�szatnak nagy �s �rvendetes esem�ny, az az asztrol�gia szempontj�b�l annak megnyilv�nul�sa, milyen m�lyre is jutott az egykor ereje telj�ben l�v�, alkot� tudom�ny. A kor asztrol�gusai, akiknek a tudom�nyhoz m�r nem sok k�z�k van, legfeljebb mint az asztrol�gia t�bb�-kev�sb� elfajzott m�dszereit haszn�l� mesteremberek, hamarosan szer�t ejtik, hogyan is ?haladhatn�nak a korral?, hogyan tetszeleghetn�nek a felvil�gosult tudom�ny k�pvisel�inek k�nt�s�ben. Elkezd�dik az Ur�nusz bevon�sa az asztrol�giai elb�r�l�sba, ezzel pedig az asztrol�giai vil�gmodell, �s vele egy�tt az asztrol�gi�nak nevezhet� tudom�ny v�gk�pp m�ltatlann� v�lik �nmag�hoz.

Ez is a korra jellemz� t�net. Ha visszatekint�nk, l�thatjuk, hogy az asztrol�gia tudom�ny�nak eg�szs�g�t mindig j�l mutatta, hogyan viszonyul ember- �s F�ldk�zpont�, perspektivikus vil�gk�pe a fizikai val�s�got le�r�, csillag�szati vil�gk�phez. A g�r�g�k idej�ben ismert volt a precesszi�: az asztrol�gi�ban m�gsem foglalkoztak vele, mert ahogy Ptolemaiosz fogalmaz, csup�n a sz�m�t�sok pontoss�ga �rdek�ben kell figyelembe venni. Amikor az arabok kor�ra az elt�r�s jelent�ss� v�lt, az asztrol�giai vil�gk�p �rintetlen�l hagy�sa mellett m�dos�tott�k a kozmol�giai modellt. Ezek azonban m�g ekkor sem mondtak ellent egym�snak. De m�g a h�liocentrikus vil�gk�p, vagy a Galilei �ltal felfedezett mell�kbolyg�-rendszerek sem ingatt�k meg az asztrol�gi�t igaz�n a hanyatl� 16?17. sz�zadban: csup�n tudom�sul kellett venni, hogy van, ami a szemnek l�thatatlan, �s b�r asztrol�giailag a f�ldi perspekt�va a meghat�roz�, a vil�g k�z�ppontja nem a F�ld, �gy csillag�szatilag is m�s modellre van sz�ks�g. A 18. sz�zad v�g�n viszont m�r mit sem tudtak arr�l, hogy az asztrol�gia perspektivikus, term�szetes l�that�s�gra �p�tett rendszer�t nem kell, hogy t�vcs�ves csillag�szati felfedez�sek befoly�solj�k. T�k�letesen figyelmen k�v�l hagyva az asztrol�giai elm�letet, be�p�tett�k rendszer�kbe az alapvet�en idegen csillag�szati megfontol�sokat, �s ez alapj�n k�s�rletezni kezdtek az Ur�nusszal, majd 1846-os felfedez�s�t k�vet�en a Neptunuszt ? pedig ezek szabad szemmel nem pillanthat�k meg, �gy a f�ldi �let szempontj�b�l nincs jelz�s�rt�k�k.

A kor ?asztrol�gusai? jav�ra legyen �rva, hogy m�g ekkor sem vesz�tett�k el teljesen a j�zan esz�ket: az 1801-t�l kezdve egyre-m�sra felfedezett kisbolyg�kat nem pr�b�lt�k beleszuszakolni a m�r am�gy is elfajzott rendszer�kbe. Ez csak a 20. sz�zadban v�lt divatt�, amikor az emberek m�r r�g nem az eget b�mult�k, hanem t�bl�zataikat vagy k�s�bb a programok �ltal fel�rt bolyg�poz�ci�kat. Tal�n ez a sz�k k�rben ismert, sz�rakoztat� id�t�lt�snek sz�m�t�, cs�kev�nyes asztrol�gia el is halt volna, ha a 19. sz�zad m�sodik fel�ben a spiritizmusb�l kin�v� egyik okkult csoport, a teoz�fusok figyelme nem ir�nyult volna r�. Ez pedig beteljes�tette a k�t �vsz�zada haldokl� asztrol�gia sors�t.

A spiritizmusb�l, a hinduizmus n�pszer�, leegyszer�s�tett tanaib�l, misztikus spekul�ci�kb�l �s evol�ci�elm�letb�l �sszegy�rt vall�si elm�let, a teoz�fia rendszer�nek l�nyegi �sszetev�j�t tal�lta meg az asztrol�gia elemeiben. A teoz�fusok egy r�sze ezut�n �rdekl�d�ssel fordult az asztrol�gia fel�, m�r amennyiben a kor asztrol�gi�j�t lehet ezzel a n�vvel illetni. William Frederick Allan, m�v�sznev�n Alan Leo az asztrol�gia �jj��leszt�s�nek c�lj�val a teoz�fiai gondolkod�s szerint dolgozta �t a kor elkorcsosult asztrol�gi�j�t, l�trehozva ezzel a csillagfejt�st, amely manaps�g is asztrol�gi�nak nevezteti mag�t, de m�r csak t�volr�l hasonl�t a tudom�nyok kir�lyn�j�re. Brit �s kontinent�lis k�vet�i azt�n k�nyvek sz�zait �rt�k �ssze, el�dj�knek kinevezve Morint, aki egymaga sokat tett az asztrol�gia sanyar� sors��rt. Nem c�lom, hogy a csillagfejt�sr�l b�vebben �rjak, megteszi ezt b�rmelyik ?asztrol�gia?-k�nyv, amely hosszan magasztalja az ?ezoterikus? tudom�ny nagy k�pvisel�it, tudom�st sem v�ve arr�l, hogy az asztrol�gia csak akkor v�lt ?ezoterikus tudom�nny�?, amikor a teoz�fusok a kez�k k�z� kaparintott�k. Hasonl�k�ppen, csak fut�lagos eml�t�st �rdemelnek azok a fejlem�nyek, amelyek a csillagfejt�s megteremt�s�t k�vett�k: ennek a teozofikus ihlet�s�, ?tradicion�lis asztrol�gi�nak? elnevezett csillagfejt�snek egyeduralkod�v� v�l�sa a sz�zad els� fel�ben, az �js�gok horoszk�provatainak megjelen�se a ?30-as �vekben, majd a pszichol�gia, de f�k�ppen a pszichoter�pia ismertt� v�l�s�t k�vet�en a pszichol�giai ?asztrol�gia? megteremt�se a teozofikus csillagfejt�s alapjain. Tucatj�val lehetne sorolni a k�l�nb�z� riv�lis �gazatokat, amelyek sz�mos ism�rv�kben megegyeznek egym�ssal: mindannyian a teozofikus csillagfejt�sb�l sarjadtak, l�nyeg�ben csak a sz�let�si �gazatot ismerik, eszk�zeiket �nk�nyesen vagy ?kutat�sok? alapj�n v�logatj�k �ssze, nem adnak �rt�kelhet� magyar�zatot a m�k�d�s�kre, n�pszer� tudom�nyos elm�letekre hivatkoznak, figyelmen k�v�l hagyj�k a klasszikus asztrol�gi�t, �s a tudom�ny k�pvisel�inek szem�ben jobb�ra szalonk�ptelennek, �ltudom�nyosnak min�s�lnek. Ehhez csak annyi tehet� hozz�, hogy k�vetve a trendeket, min�l �jabb ir�nyzatr�l van sz�, ann�l ink�bb visszavonul a t�nyekkel kapcsolatos meg�llap�t�sokt�l a megfoghatatlan ?pszichol�giai? kijelent�sek terep�re.

Ilyenform�n ak�r meglep�nek is tarthatn�nk, hogy az igazi asztrol�gia mintha kezdene mag�hoz t�rni h�rom �vsz�zados Csipker�zsika-�lm�b�l.

Osthanes