Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.APR.25. 21:09:54)

Az asztrol�gia t�rt�nete

8. Az asztrol�gia buk�sa

Az asztrol�gia szerves fejl�d�s�nek utols� sz�zada, a 17. sz�zad, minden szempontb�l a kett�ss�g id�szaka. A mai kor nagy �r�m�re ekkor v�lik nemzeti nyelv�v� az asztrol�giai irodalom. Az asztrol�gia utols�, tiszavir�g-�let� t�nd�kl�s�t a francia Claude Dariot �s az angol William Lilly neve f�mjelzi. Angli�ban, ahol a polg�rh�bor� alatt �s m�g n�h�ny �vtizedig az asztrol�giai m�vek szabadon megjelenhetnek, t�bb h�res asztrol�gus is m�k�dik, �gy a legnagyobbnak tartott, a k�rd�asztrol�gia ter�let�n ? f�k�nt tapasztalata miatt ? kiemelked� Lilly, riv�lisa, John Gadbury, illetve olyanok, mint William Ramesey vagy John Partridge. Ezen szerz�k jelent�s�ge azonban ink�bb a mi korunkra n�zve tekinthet� meghat�roz�nak.

E sz�zadban a kimagasl� elm�ket m�r nem az asztrol�gia, hanem a kort�rs, fejl�d�snek indul� materialista term�szettudom�nyok foglalkoztatj�k. Erre a kor asztrol�gusai k�tf�lek�ppen reag�lnak. Egyesek, mint Dariot vagy Lilly, visszany�lnak a kor�bbi irodalomhoz, �s igyekeznek az asztrol�gia teljess�g�t �sszefoglalni m�veikben. De �ket sem hagyja �rintetlen�l a kor szelleme: noha nem sz�nd�koznak term�szettudom�nyos st�tuszt adni az asztrol�gi�nak, sokszor beh�dolnak a kor divatj�nak, a ?racion�lis? megk�zel�t�snek, ami alatt a felt�tlen Ptolemaiosz-h�s�get �s a vitathat� ?tudom�nyos? megfontol�st kell �rteni. Ez ut�bbi, amely m�r a kor term�szettudom�nya �ltal megfert�z�tt szellemben ny�l az asztrol�giai hagyom�nyhoz, �nk�nyesen ?tudom�nyos? �rveket iktatva be a rendszer�be, sz�mos bev�lt eszk�zt partvonalra �ll�t. Nem kis szerepe van ebben az eg�sz Eur�p�ban �rz�kelhet� iszl�melleness�gnek: a t�r�kellenes harcok id�szak�ban egyre nagyobb szerepet kap az az ir�nyzat, amely a ?pog�ny? arab asztrol�gusok ?agyr�meit�l? k�v�nja megszabad�tani az asztrol�gia �p�tm�ny�t. Ez h�t az �rem m�sik oldala: m�g azon f�radoznak, hogy min�l t�bb tud�st �sszegy�jtsenek az el�d�k munk�ib�l, k�m�letlen tisztogat�s folyik egy l�lektanilag �rhet�, de elfogadhatatlan megfontol�s szerint.

Lilly munk�ja, a Kereszt�ny asztrol�gia j�l mutatja ezeket a v�ltoz�sokat. M�g a m� m�sodik, k�rd�asztrol�giai k�nyve a Bonattin kereszt�l eg�szen Abul-Haszan Aliig visszavezethet�, bev�lt hagyom�nyt t�kr�zi vissza ? az elker�lhetetlen ptolemaizmust lesz�m�tva ?, a harmadik, sz�let�si asztrol�gi�r�l sz�l� k�nyvben mell�zi az arabok �ltal kifejlesztett �lethossz-sz�m�t�sokat, a r�szeket, viszont k�szs�ggel �l a Kepler �ltal kital�lt �j, tiszt�n matematikai logik�j� eszk�z�kkel, az �gynevezett minor aspektusokkal. Persze nem csoda, hogy a csup�n a k�rd�asztrol�gi�ban �rz�dik meg a r�giek el nem ferd�tett tud�sa: a 17. sz�zad folyam�n az uralkod�k egyre ink�bb a tudom�ny ir�nt kezdenek �rdekl�dni, ezzel egy�tt pedig kev�sb� �rzik sz�ks�g�t udvari asztrol�gusnak. Ennek folyom�nyak�nt pedig a gyakorlatban szinte csak a kev�s id�t ig�nyl� k�rd�asztrol�gia marad meg.

A kor asztrol�gi�ja s�lyos betegs�gekkel k�szk�dik. Legyeng�ti, hogy miut�n �vsz�zadokig a csillag�szathoz kapcsol�dva l�tezett, most mag�ra �s vil�gk�p n�lk�l marad. Hi�ba pr�b�lkoznak egyesek azzal, hogy bevezess�k a term�szettudom�nyok k�z�, ez az igyekezet hamarosan egy�rtelm� kudarccal z�rul. Nem is meglep�: az asztrol�gia ugyanis val�ban nem tehet� olyan �rtelemben tudom�nny�, ahogyan a term�szettudom�nyok magukat meghat�rozz�k. Ebben az id�ben viszont a hum�n tudom�nyok m�g gyerekcip�ben j�rnak, a ?tudom�ny? ? csak�gy, mint sokan ma is szeretn�k l�tni ? csak az elm�letileg megalapozott, m�rhet� eredm�nyekkel megk�zel�thet� term�szettudom�nyt jelenti. Azt�n nem kedvez az asztrol�gi�nak az er�ltetett ptolemaizmus �s a nyom�ban j�r� k�s�rletez�kedv, amely nyom�n bev�lt eszk�z�k tucatjait sz�rj�k a szem�tre. Mindezt pedig betet�zi az, hogy a kim�velt elm�k v�g�l elfordulnak az asztrol�gi�t�l, a nyomukban j�r�, szer�nyebb k�pess�g� �rdekl�d�k viszont m�r nem �rtik meg, �gy kez�kben egyre sil�nyabb� v�lik.

Mindezen v�ltoz�sokat a legjobban a korszak legjellemz�bb asztrol�gus�n, Jean-Baptiste Morin-en m�rhetj�k le, akit m�lt�n tart el�fut�r�nak a 20. sz�zad csillagfejt�se. Morin egyszerre testes�ti meg mag�ban a kor er�nyeit �s hib�it. Jav�thatatlan tradicionalistak�nt nem anyanyelv�t, hanem a latint v�lasztja m�ve, a Francia asztrol�gia meg�r�s�ra. Kiv�l� megfigyel�sekkel gazdagodva kutatja el�dei munk�it, felt�tlen Ptolemaiosz-h�v�, �s �les kritik�kkal illeti k�zvetlen el�deit, legf�k�ppen Cardan�t. Emellett viszont a h�liocentrikus felfog�st elutas�t�, bigott katolikus, aki egy alternat�v, deista megk�zel�t�s� term�szettudom�ny megteremt�s�vel pr�b�lkozik. Miut�n azonban minden t�ren veres�get szenved, k�s�rlete nem �rt�kelhet� t�bbre ? mindenf�le, a szint�zisben kiemelked� er�nye ellen�re ?, mint egy groteszk, anakronisztikus pr�b�lkoz�s.

�rdekes �s tanuls�gos olvasm�ny ez a Francia asztrol�gia. Huszonhat k�nyvre osztott m�v�b�l mind�ssze hat foglalkozik sz�kebb �rtelemben vett asztrol�gi�val; a t�bbiben a protest�nsok vagy kort�rs term�szettud�sok, mint Gassendi, vagy filoz�fusok, mint Descartes ellen �g�l, saj�t, teol�giai ihlet�s� kozmol�gi�t �p�t, �s persze el�deivel vitatkozik. A neki nem tetsz� elm�leteket, mint az arab eredet� technik�kat vagy vel�sen int�zi el, vagy hosszasan �s k�m�letlen�l kritiz�lja. Az asztrol�giai m�vek �s technik�k magabiztos ismeret�t viszont a saj�t felfog�s� �sszer�s�ge olt�r�n �ldozza fel. Ha csak a neki nem tetsz�t sz�rta volna ki, tal�n m�shogy alakul az asztrol�gia t�rt�nete k�s�bb. �m Morin nem �llt meg itt: a Ptolemaiosz �ltal mell�z�tt �gazatok, a k�rd�- �s id�v�laszt� asztrol�gia l�tjogosults�g�t megk�rd�jelezve huszadrang� helyre fokozza le �ket, mint amelyek legfeljebb n�h�ny helyzetben haszn�lhat�k.

Morin m�ve a csillagfejt�si irodalom fel� mutat. Z�rv�nyk�nt megmarad benne valami az egyetemes asztrol�gi�b�l, de a munka legnagyobb r�sz�t a sz�let�si asztrol�gia teszi ki, amelynek Morin szinte kiz�r�lagos szerepet tulajdon�t. Ilyen kezdet ut�n persze nem is meglep�, ha a kontinent�lis ter�leten az � n�zetei gy�keresednek meg.

Osthanes