Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.APR.03. 18:53:43 )

Az asztrol�gia t�rt�nete

7. A renesz�nsz �s a kopernikuszi vil�gk�p

A 14. sz�zadt�l a tudom�ny �s a m�v�szet �rdekl�d�se az antik vil�g fel� fordul. Lassan bek�sz�nt a renesz�nsz kor. El�sz�r a r�mai �kor �ll a figyelem k�zpontj�ban, mivel a g�r�g nyelv Eur�p�ban ekkor m�g alig ismert. Amikor viszont az �sszeoml� Biz�nci Birodalomb�l menek�l� g�r�g �rtelmis�giek Nyugaton lelnek �j otthonra, Eur�pa hamarosan felfedezi a g�r�g m�velts�get.

Az �kori asztrol�gia felfedez�se lassan halad. Ugyan Tivoli Plat� m�r a 12. sz�zadban leford�tja Ptolemaioszt�l Az �gitestek hat�sai c�m� munk�t, a kort�rs asztrol�gia tov�bbra is az el�d�k �ltal kitaposott �sv�nyen halad. A 14-15. sz�zadban az asztrol�gia megjelenik a kir�lyok udvar�ban is, de ekkor m�r nem sz�letnek nagyszab�s� munk�k. Az olyan m�vek, mint Prosdocimo de Beldomandi vagy Lorenzo Bonincontri id�v�laszt� asztrol�giai �rtekez�sei, csup�n a r�gebbi szakirodalom �sszefoglal�sai. Kiv�sz az �j�t� szellem, �s amit a renesz�nsz hoz mag�val, az ink�bb zavarbaejt�, mintsem meg�jhod�st mutat� v�ltoz�s.

Az asztrol�gia megfogalmaz�si m�dj�t mindig nagyban befoly�solta az �ppen uralkod� vil�gk�p. A g�r�g�k Arisztotel�sz �s a sztoikusok term�szetfiloz�fi�ja keret�n bel�l �p�tett�k fel az asztrol�gia rendszer�t, amelyet k�s�bb az �jplatonizmus is befoly�solt. Az arabok, akikn�l az asztrol�gia eggy� v�lt a csillag�szattal, folytatt�k mind a ptolemaioszi racion�lis, mind a d�rotheoszi tapasztalati vonulatot - mindezt vagy muszlim, vagy kereszt�ny, vagy zsid� monoteista felfog�sban. A k�z�pkorban sz�mos alkalommal folyt arr�l a vita, hogy vajon az asztrol�gia �sszeegyeztethet�-e a kereszt�nys�ggel, vagy �gy �ltal�ban arr�l, mennyire lehet tudom�nynak tekinteni a "b�r�lati asztrol�gi�t", szemben a "term�szeti asztrol�gi�val", azaz a csillag�szattal.

M�g a renesz�nsz tud�sok is ellenkez� harc�ll�spontokat vettek fel. Pico della Mirandola d�h�sen kirohant az asztrol�gi�val szemben, m�g Marsilio Ficino v�dte azt. �m a renesz�nsz elm�ket nem igaz�n foglalkoztatta koruk kiforrott, �m alkot�erej�ben m�r megkopott asztrol�gi�ja: az �kor fel� fordultak, csod�lattal tekintve az �jplatonizmussal rokon, m�gikus asztrol�gi�ra, illetve Ptolemaioszra, aki tudom�nyos k�nt�sbe b�jtatta az csillagok �rtelmez�s�nek m�v�szet�t.

A renesz�nsz tud�sok f�radhatatlan kutat�sai, valamint a k�nyvnyomtat�s feltal�l�sa �s elterjed�se megnyitotta az utat ahhoz, hogy az asztrol�gi�val �sszeforrt csillag�szatban is �j eredm�nyekre jussanak. Miko�aj Kopernik Cicero �s Plutarkhosz m�veit olvasva r�tal�lt arra az elm�letre, amely v�gs� soron szamoszi Arisztarkhoszt�l sz�rmazik, miszerint a Vil�gmindens�g k�z�ppontj�ban nem a F�ld, hanem a Nap helyezkedik el. Ez a k�s�bb helyesnek bizonyult elgondol�s t�bb, mint m�sf�l �vsz�zadon �t k�zd�tt a hagyom�nyos geocentrikus felfog�ssal, m�g a v�g�n gy�zelmet aratott.

De ezzel egy�tt az asztrol�gia hanyatl�sa is megkezd�d�tt. Miut�n a csillag�szat �s az asztrol�gia �sszekapcsol�dott, az asztrol�giai vil�gk�p egyben csillag�szati vil�gk�p is volt. Azzal, hogy a csillag�szatban �tt�r�s k�vetkezett be, az asztrol�gia l�nyeg�ben vil�gk�p n�lk�l maradt. Ezt a kutat�k hamar felismert�k, �gy az asztrol�gi�t egyre kev�sb� tekintett�k tudom�nynak, mint ink�bb tapasztalatok gy�jtem�ny�nek, amely nem rendelkezik koherens h�tt�rrel. Persze ehhez m�g �vsz�zadok kellettek: m�gis ez ind�totta el az asztrol�gi�t a lejt�n.

A korszellem v�ltoz�sa al�l a 16. sz�zad kiv�l� asztrol�gusai, Luca Gaurico, Johannes Sch�ner, Johannes Garcaeus, Cyprian Leowitz, Girolamo Cardano �s Francesco Giuntini sem tudt�k kivonni magukat. Ptolemaiosz ir�nti lelkesed�s�k arra ind�totta �ket, hogy racion�lis alapokon �llva reform�lj�k meg az asztrol�gia rendszer�t. �nmag�ban ez m�g nem is lett volna baj, ha nem a szellemi erjed�s k�zepette pr�b�lkoztak volna stabil alapok megteremt�s�vel. Csak �ppen amit tettek, m�r nem volt id�szer�: a csillag�szat fejl�d�s�vel p�rhuzamosan halad� vil�gk�p-v�ltoz�s nem tette lehet�v�, hogy pr�b�lkoz�saik hossz� �let�ek legyenek.

A reform�ci� szint�n az asztrol�gia ellen dolgozott. B�r bar�tja, Philipp Melanchthon favoriz�lta az asztrol�gi�t (az � nev�hez f�z�dik a m�sodik nyomtatott Ptolemaiosz-kiad�s), maga Luther el�t�l�en nyilatkozott r�la. A 16. sz�zad v�g�n azt�n a katolikus egyh�z is ellene fordul: 1586-ban V. Sixtus p�pa bull�t adott ki, amelyben betiltja az �sszes el�rejelz� technik�t, bele�rtve az asztrol�gia minden �gazat�t.

Ebben az id�szakban m�r csak az uralkod�k kegye seg�t az asztrol�gia l�tfenntart�s�ban. Az eur�pai kir�lyok �s kir�lyn�k tov�bbra is �lvezik az asztrol�gusok seg�ts�g�t: asztrol�giai szolg�ltat�suk r�v�n olyan misztikus alakok is tev�kenykedhetnek, mint I. Erzs�bet angol kir�lyn� bizalmasa, John Dee, vagy a Rudolf cs�sz�rt szolg�l� csillag�szok, Tycho Brahe �s Johannes Kepler.

A 17. sz�zaddal viszont el�rkezik az asztrol�gia t�rt�net�nek utols� el�tti felvon�sa. Ez Kepler �s Newton sz�zada, amikor a csillag�szat �s a fizika eredm�nyei az utols� sz�get is beleverik az asztrol�gia kopors�j�ba.

Osthanes