Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.APR.01 12:46:44)

Az asztrol�gia t�rt�nete

6. Az asztrol�gia �jra Eur�p�ban

Az 5. sz�zad politikai v�ltoz�sai nyom�n az asztrol�gia �vsz�zadokra teljesen elt�nt Eur�p�b�l. Ebben bizony�ra az is k�zrej�tszott, hogy a latin nyelv� asztrol�giai irodalom nagyon gy�r volt, mind�ssze Manilius �s Maternus �rtak latinul kifejezetten asztrol�giai munk�kat. �gy Eur�pa az arabok r�v�n fedezte fel �jra az asztrol�gi�t, csak�gy, mint a g�r�g eredet� filoz�fi�t vagy orvostudom�nyt.

A kultur�lis k�lcs�nhat�s sz�nhelye a m�r Hisp�nia: a kereszt�ny kir�lys�gok fokozatos t�rh�d�t�sa, a Reconquista, az arab, zsid� �s kereszt�ny kult�ra kevered�s�t id�zi el�. Itt sz�letett Ibn Ezra, �s itt m�k�dtek azok a ford�t�k, akik a 12. sz�zadban megismertetik Eur�p�val az arab tudom�nyos eredm�nyeket. �k, Tivoli Plat�, Karintiai (m�s n�ven Dalm�t) Herman, Messinai Istv�n, Sankt Gallen-i Hug�, Bath-i Adelard, Chesteri R�bert �s m�sok arab asztrol�gusok munk�inak eg�sz t�meg�t ford�tj�k latinra, �s ezzel az asztrol�gia viharos gyorsas�ggal ismertt� v�lik az eg�sz kontinensen. Egyik�kr�l, Sevillai J�nosr�l (latinos nev�n: Johannes Hispalensis) k�l�n is meg kell eml�kezni. A k�vetkez� szerz�k egyes munk�it ford�totta le: Omar, M�s�all�h, Abu-Ali Jahja ibn G�lib al-Hajj�t (Albohali: M�s�all�h tan�tv�nya, f�k�nt r�vid �s vil�gos sz�let�si asztrol�giai munk�j�r�l ismert), Abul-Haszan T�bit ibn Kurra ibn Marv�n al-Harr�ni asz-Sz�bi (Thebit: �jplatonista asztrol�gus �s matematikus), Abu-Abdall�h Muhammad ibn Dzs�bir ibn Szin�n ar-Rakki al-Batt�ni (Albategnius vagy Bethen: a legnagyobb arab asztron�mus), Abu-Maasar, Al-Kab�szi, Ahmad �s Abul-Haszan Ali. Ford�t�i munk�j�t egy asztrol�giai epitom� elk�sz�t�s�vel tet�zte be, amelyben a teljes arab asztrol�gia foglalat�t adja.

Miut�n az arab munk�k tucatjai v�lnak ismertt�, hamarosan megjelenik az �n�ll� k�z�pkori asztrol�giai irodalom is. Sevillai J�nos ut�n Herefordi Roger �r n�gyr�szes m�vet, amelyben az alapok megt�rgyal�s�t k�vet�en kifejti az �ltal�nos, sz�let�si, k�rd�- �s id�v�laszt� asztrol�gia tanait. Ez a n�gyes feloszt�s innent�l kezdve �ltal�noss� v�lik: minden szerz�, aki az �sszefoglal�s ig�ny�vel k�zel�t az asztrol�gi�hoz, �gy osztja fel a tudom�nyt.

Az asztrol�gia a k�z�pkorban nem sokat v�ltozik. Igaz, komoly figyelmet ford�tanak az id�j�r�si �s az orvosi asztrol�gi�ra, �n�ll�, el�remutat� eredm�nyek viszont nem nagyon sz�letnek. Ennek t�bb oka van: az egyh�z asztrol�gi�hoz val� viszonyul�s�nak v�ltoz�sa, a skolasztikus felfog�s uralkod�v� v�l�sa, valamint az, hogy az asztrol�gusok - mik�nt az �korban - �jra csak n�ha �lvezhetik uralkod�k kegyeit. A kereszt�ny felfog�s asztrol�giaelleness�g�t sokszor elt�lozz�k. Val�j�ban az egyh�z k�l�nb�z� korokban k�l�nb�z�k�ppen viszonyult az asztrol�gi�hoz. A k�z�pkorb�l nincs nyoma, hogy �ld�zt�k volna: egyes egyh�zi szem�lyek, mint p�ld�ul Aquin�i Tam�s, k�rhoztatt�k az asztrol�gi�t, �s tagadt�k �rv�nyess�g�t; m�sok viszont - mint az "angyali doktor" mestere, Albertus Magnus vagy a tud�s szerzetes, Roger Bacon - komoly figyelmet ford�tottak r�. Sokszor emlegetik a 14. sz�zadi asztrol�gus, Cecco d'Ascoli (Francesco Stabili) nev�t, akit az inkviz�ci� 1327-ben m�glyahal�lra �t�lt; csak �ppen azt felejtik el megeml�teni, hogy nem n�zetei vagy asztrol�giai munk�ss�ga v�ltotta ki az egyh�z haragj�t, hanem szem�lyes bossz� �ldozata lett.

A k�z�pkor legnagyobb asztrol�giai munk�ja a 13. sz�zadi Guido Bonatti nev�hez f�z�dik, aki f�leg az it�liai Forli v�ros�ban fejtett ki mindennapos asztrol�giai tev�kenys�get. A ghibellin �rzelm� Bonatti sz�mos uralkod� �s had�r tan�csad�ja volt, �gy II. Frigyes�, a Szent R�mai Birodalom cs�sz�r��, vagy Ezzelino da Roman��, aki hol Verona, hol Vicenza, hol Padua legf�bb ura volt a cs�sz�r �s a p�pa k�z�tti csat�roz�sok k�zepette.

Bonatti, akir�l Dante is megeml�kezik, t�zk�nyvnyi asztrol�giai munk�t �ll�tott �ssze, amely a k�s�bbiekben alapm�v� v�lt. Voltak�ppen a "k�z�pkori asztrol�gia" terminus Bonatti munk�ss�g�t jel�li, mivel � volt az, aki az arab asztrol�gi�t �sszefoglalta, �s n�mileg tov�bb is fejlesztette. Az � nev�hez f�z�dik p�ld�ul a k�rd�asztrol�gi�ban fontos meg�llap�t�sok, az "elb�r�l�s el�tti megfontol�sok" kidolgoz�sa, amelyek figyelembev�tel�vel kik�sz�b�lhet� az asztrol�giai b�r�lat k�r�lm�nyekb�l fakad� bizonytalans�ga. Bonatti ezen k�v�l m�lys�geiben foglalkozik a legfontosabb sz�let�si asztrol�giai t�m�kkal, �gy az �lethossz meg�llap�t�s�t, valamint az el�rejelz�st seg�t� eszk�z�k sz�mbav�tel�vel. Siker�t jelzi, hogy a k�s�bbi asztrol�giai irodalom is az � nyomdokain halad.

A sz�mtalan 13-14. sz�zadi asztrol�giai szerz� k�z�l csup�n a legfontosabbakat lehet itt megeml�teni: Sk�t Mih�lyt (Michael Scotus), II. Frigyes cs�sz�r asztrol�giai tan�csad�j�t, a paduai Pietro d'Aban�t, Ibn Ezra ford�t�j�t, a genovai Andalo di Negr�t, aki asztrol�giai bevezet�je kapcs�n v�lt ismertt�, Sz�szorsz�gi J�nost (Johannes Danck), aki r�szletes �s figyelemre m�lt� komment�rt �rt Al-Kab�szi bevezet�j�hez, az els� igazi angol asztrol�gust, Ashendoni J�nost (John of Eshenden), egy komoly �ltal�nos �s id�j�r�si asztrol�giai m� szerz�j�t, vagy Antonio da Montulm�t, akinek sz�let�si asztrol�giai �rtekez�s�t a k�nigsbergi matematikus, Johannes M�ller, ismertebb nev�n Regiomontanus, Hunyadi M�ty�s udvari asztrol�gusa komment�lta.

Mik�zben Eur�p�ban az asztrol�gia �jj��led�se tart, a n�h�ny �vsz�zadig Csipker�zsika-�lomba mer�lt biz�nci asztrol�gia is kezd mag�hoz t�rni. I�ann�sz Kamat�rosz (biz�nci �r�sm�dban: Joannisz Kamatirosz) konstantin�polyi p�tri�rka ugyan m�r a 12. sz�zadban �r egy jelent�s csillag�szati-asztrol�giai k�ltem�nyt, de csak a 14. sz�zadban j�n el a biz�nci asztrol�gia meg�jhod�sa azzal, hogy Joannisz Abramiosz �s iskol�ja revide�lj�k az �kori g�r�g m�veket. Sokszor az � kivonataik �rzik meg az eredeti m�vekben szerepl� gondolatokat, �gy p�ld�ul ath�ni Antiokhosz vagy Rh�toriosz eset�ben. Tan�tv�nya, Eleftheriosz Zevelinosz viszont azzal szerez h�rnevet, hogy az Abu-Maasarra utal� Palkhosz (arab al-Balhi) �ln�ven ad ki asztrol�giai munk�kat.

A biz�nci asztrol�gia viszont m�r nem �rheti el az �jj��led�st: a 15. sz�zad k�zep�n a t�r�k�k v�gleg felsz�molj�k R�ma keleti birodalomfel�nek ut�dj�t, a g�r�g tud�sok nagy r�sze pedig Nyugat-Eur�p�ba menek�l. Ez teszi lehet�v�, hogy Eur�pa �jb�l felfedezze a g�r�g nyelvet �s irodalmat.

Osthanes