Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.MAR.17. 13:38:12)

Az asztrol�gia t�rt�nete

5. A nagy �sszefoglal�sok kora

Abu-Maasar �let�t tan�tv�nya, Abu-Sza�d S�dz�n visszaeml�kez�sei r�v�n j�l ismerj�k. Kezdetben muszlim teol�gi�val foglalkozott, �s a 30-as, 40-es �veiben fordult az asztrol�gia fel� Al-Kindi b�ztat�s�ra. Mivel nem ismerte sz�let�si id�pontj�t, egy �ltal�nos k�rd�sb�l dolgozott. Ez az elj�r�s m�r D�rotheosz �ta j�l ismert. Feljegyezt�k r�la, hogy k�l�nlegesen pontos el�rejelz�seket adott. Ibn Hallik�n �rja, hogy egyszer egy hivatalnok megsz�k�tt a letart�ztat�s el�l, �s mivel tudta, hogy Abu-Maasart fogj�k felk�rni, hogy keresse meg a b�v�hely�t, napokat t�lt�tt egy v�rrel t�lt�tt ed�nybe helyezett m�retes aranymozs�rban. Abu-Maasar k�z�lte, hogy a sz�kev�ny egy v�rtengerben l�v� aranyhegyen tal�lhat�, de ez nem seg�tett a felkutat�sban, �gy csak akkor der�lt ki az igazs�g, amikor az uralkod� b�ntetlens�get �g�rt engedetlen hivatalnok�nak. Viszont amikor elmondta, hol rejt�zk�d�tt, mindenki megd�bbent az asztrol�gus kiv�l� b�r�lat�n.

Hossz� �lete alatt Abu-Maasar legal�bb �tven k�nyvet �rt az asztrol�gi�r�l. Ezek egy r�sze elveszett, m�sok k�ziratban lappanganak, megint m�sokat a k�zelm�ltban kiadtak, de a legt�bb k�z�pkori latin ford�t�sokban ismeretes. A k�z�pkori asztrol�giai felfog�st nagyr�szt Abu-Maasar tan�t�sai hat�rozt�k meg. Ezek k�z�l kiemelend� �tfog� asztrol�giai bevezet�je, amely nyolc k�nyvben arisztoteli�nus term�szetfiloz�fiai alapon t�rgyalja az asztrol�giai eszk�z�ket. N�pszer�s�g�t jelzi, hogy Abu-Maasar r�vid�tett v�ltozatot is k�sz�tett bel�le, �s mind ez, mind a terjedelmesebb kiad�s t�bb latin ford�t�st is meg�lt. Foglalkozott k�rd�-, id�v�laszt� �s sz�let�si asztrol�gi�val is, a sz�let�si progn�zissal, ezen bel�l a Nap-visszat�r�sekkel foglalkoz� kilenck�tetes m�ve m�g Biz�ncban is nagy visszhangot keltett. K�sz�tett tov�bb� jelent�s �ltal�nos asztrol�giai munk�kat, t�rt�neti asztrol�giai �ttekint�se pedig perspekt�v�j�ban t�lsz�rnyalta M�s�all�h �rtekez�s�t. Al-Kindi nyom�n id�j�r�si asztrol�gi�val is foglalkozott: ez a ter�let k�s�bb, a k�z�pkor folyam�n v�lt jelent�ss�.

Abu-Maasar munk�ss�g�nak jelent�s�g�re r�mutat, hogy a 10. sz�zadi asztrol�gusok az �ltala lefektetett elvek alapj�n dolgoztak. De m�g enn�l is felt�n�bb, hogy nemcsak a biz�nciak sz�m�ra is � volt az egyik legf�bb tekint�ly, hanem �vsz�zadokon �t kivonatolt�k munk�it, �s a k�sei, Herm�sznek tulajdon�tott iratok is t�bbnyire Abu-Maasarra mennek vissza.

A 10. sz�zad jelent�s asztrol�gusai, Abu-Dzsaafar Ahmad ibn J�szuf ibn Ibr�him ibn ad-Daja al-Miszri (Achmet), Abusz-Szakr Abdal-Az�z ibn Uthm�n ibn Ali al-Kab�szi (Alchabitius), valamint Abul-Haszan Ali ibn Abir-Ridzs�l (Albohazen Haly Abenragel) folytatt�k az asztrol�gia tudom�ny�nak �sszefoglal�s�t. Ahmad asztrol�giai bevezet�je nem maradt fenn, azonban � �rta a Ptolemaiosz gy�m�lcse nev�, komment�rokkal ell�tott aforizmagy�jtem�nyt, amely k�s�bb Ptolemaiosz m�veihez kapcsolva �vsz�zadokig a legjelent�sebb gy�jtem�nynek sz�m�tott. Al-Kab�szi, akir�l az �ltala is le�rt h�zrendszer a nev�t kapta, �tr�szes �sszefoglal� munk�t �rt, amelyben Abu-Maasar bevezet�j�t alapul v�ve D�rotheosz- �s M�s�all�h-id�zetekkel illusztr�lja mondanival�j�t.

A legn�pszer�bb, leg�tfog�bb munka szerz�je viszont a tuniszi Abir-Ridzs�l. Nyolck�tetes munk�ja az asztrol�gia �gazatainak legalaposabb �sszefoglal�sa. H�romk�nyvnyi k�rd�asztrol�gia ut�n k�t k�nyvet szentel a sz�let�si deline�ci�knak, azaz az �letesem�nyeknek �s az egy�nre vonatkoz� egy�b meg�llap�t�soknak, egyet pedig a progn�zisnak, amelyben a deline�ci�k bek�vetkez�si idej�re vonatkoz� vizsg�l�d�sokat t�rgyalja. A teljess�gre t�rekv� �sszefoglal�st egy-egy k�nyv terjedelm� id�v�laszt� �s �ltal�nos asztrol�gia z�rja.

A 10. sz�zadt�l kezdve az arab �llamokban egyre jobban el�ret�r az iszl�m fundament�lisabb ir�nyzata. Lassan hanyatl�snak indulnak a tudom�nyok, ami az asztrol�gia szempontj�b�l abban �rhet� tetten, hogy a szerz�k f�ldrajzilag egyre ink�bb nyugaton, Egyiptomban, Tuniszban, majd a m�r Hisp�ni�ban tev�kenykednek, illetve egyre cs�kken az asztrol�giai szerz�k sz�ma. Az utols� nagy arab asztrol�gusnak Abu-Rajh�n Muhammad ibn Ahmad al-Bir�ni sz�m�t, egy ritka univerz�lis tud�s, aki k�lt�szettel, matematik�val, fizik�val, f�ldrajzzal �pp�gy foglalkozott, mint filoz�fi�val, orvostudom�nnyal vagy asztrol�gi�val. Noha t�bb mint sz�z m�vet �rt, asztrol�giai munk�it a k�z�pkor nem ismerte. A le�r�sok szerint nagy hangs�lyt helyezett a didaktikus megk�zel�t�sre, �m tal�n t�l ped�ns is volt. Munk�ss�ga annak ellen�re az egyik legf�bb asztrol�guss� avatja, hogy term�szettud�sk�nt meglehet�s szkepszissel viseltetett az asztrol�gia m�v�szet�nek bizonyos r�szeivel szemben.

Meglep� m�don m�g egy "arab" asztrol�gust sz�mon tartunk, a 12. sz�zad egyik legjelent�sebb alakj�t, a m�r Hisp�nia sz�l�ttj�t, a tud�s rabbit, k�lt�t, matematikust, Abraham ben Me�r ibn Ezr�t (Avenare). Noha jelent�sek h�ber M�s�all�h- �s Abu-Maasar-ford�t�sai, �n�ll� szellem� �sszefoglal�saival t�nik ki. Kritikus szelleme miatt hasznosak a kor�bbi arab asztrol�gi�val kapcsolatos meg�llap�t�sai, �s m�vei mintegy az arab asztrol�gia esszenci�j�t �rzik. Val�sz�n�, hogy az � f�radhatatlan munk�ss�g�nak, utaz�sainak, el�ad�sainak k�sz�nhetj�k, hogy a k�z�pkori Eur�p�ban �jra gy�keret vert az asztrol�gia, amelyet a 12. sz�zadban ism�t ford�t�sok nyitnak meg. Ezekkel veszi kezdet�t az asztrol�gia harmadik korszaka.

Osthanes