Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.MAR.16. 21:24:28)

Az asztrol�gia t�rt�nete

4. Az arab �jj�sz�let�s

Miut�n magunk m�g�tt hagytuk a g�r�g-r�mai vil�g asztrol�gi�j�t, egy kicsit bizonytalanabb ter�letre mer�szked�nk. Ennek oka a forr�sokban keresend�. M�g ugyanis a g�r�g asztrol�giai m�vek java r�sz�nek l�tezik szakmailag alapos modern, kritikai kiad�sa, az asztrol�gia t�bbi id�szak�b�l sz�rmaz� munk�k eset�ben ez csak sz�rv�nyos. Ugyan az ut�bbi �vtizedekben megjelent egy-k�t tucatnyi arab szakmunka, sokszor m�g mindig a k�z�pkori latin ford�t�sokra vagyunk utalva, amelyek a 15-16. sz�zadban jelentek meg nyomtat�sban utolj�ra.

Minden bizonytalans�g ellen�re m�gis felv�zolhat� az arab asztrol�gia f�l �vezredes id�szak�nak t�rt�nete. A 8. sz�zadban jelent�s esem�ny jelzi az asztrol�gia nyit�ny�t az arab vil�gbirodalomban: Al-Mansz�r kalifa egy csoport asztrol�gust b�z meg azzal, hogy hat�rozz�k meg �j f�v�ros�nak, Bagdadnak ide�lis alap�t�si id�pontj�t. A bizotts�got a perzsa An-Naubaht vezette, �s hogy k�pet kapjunk arr�l, milyen szem�lyis�gekkel is indul az arabok asztrol�gi�ja, tudnunk kell, hogy az a k�t szem�ly is r�szt vett a munk�latokban, akik k�s�bb koruk legkiv�l�bb asztrol�gusaiv� lettek: a perzsa Abu-Hafsz Omar ibn al-Farruh�n at-Tabari, valamint a zsid� M�s�all�h.

A gyorsan terjeszked� arab birodalom vezet�i hamar felismert�k a tudom�nyok jelent�s�g�t. Mintegy az �l�kbe hullott az alexandriai �jplatonikus filoz�fiai iskola, amelyek �l�n �vsz�zadok �ta ink�bb univerz�lis tud�sok - p�ld�ul az asztrol�gi�val is foglalkoz� Ol�mpiod�rosz -, mintsem szobafiloz�fusok �lltak. A felvil�gosult, tudom�nykedvel� kalif�k tisztelettel h�doltak a g�r�g tudom�ny eredm�nyei el�tt, �s a filoz�fia, orvostudom�ny, valamint az asztrol�gia igencsak felvir�gzott uralmuk alatt. Nem sz�m�tott, hogy a tud�s zoroasztri�nus, zsid�, kereszt�ny vagy valami kisebb jelent�s�g� vall�s h�ve, megh�vt�k udvarukba, vagy valamelyik h�rneves iskol�ban oktathatott.

Az arabok a legkev�sb� sem voltak misztikus be�ll�totts�g�ak, sokkal ink�bb a v�gletekig praktikus felfog�ssal rendelkeztek. A g�r�g�k asztrol�gi�j�t a Ptolemaiosz �ltal lefektetett mint�k ment�n fejlesztett�k tov�bb. Kezdetben ford�t�sok �s kivonatok k�sz�ltek - Omar mind Ptolemaiosz, mind D�rotheosz m�veit arabra ford�totta, �s ezek alapj�n �rta meg kezd�- �s sz�let�si asztrol�giai �sszefoglal�it -, k�s�bb viszont �n�ll� g�niuszr�l tan�bizonys�got tev� m�vek is sz�lettek. Jellemz�, hogy a csillag�szat �s az asztrol�gia m�r nem k�l�n�lt el: az an-nudzs�mnak nevezett tudom�ny k�pvisel�i egyar�nt foglalkoztak csillag�szati kutat�sokkal, valamint elm�leti �s gyakorlati asztrol�gi�val. A kalif�k b�kez� t�mogat�sa fel�l�nk�tette a tudom�nyos �letet, �gy alig n�h�ny gener�ci� alatt teljesen meg�jult a g�r�g�kt�l �r�k�lt, r�szleteiben nem mindig teljesen kidolgozott tan. A g�r�g el�zm�nyekkel rendelkez� h�zfeloszt�si elveket matematikai alapokra helyezt�k, kidolgoztak pontosabb progn�zis-m�dszereket, �s beillesztett�k az indiai �s perzsa asztrol�gia egyes eredm�nyeit is, p�ld�ul a perzs�ul fardarnak nevezett peri�dusok tan�t, valamint jelent�sen b�v�tett�k az elb�r�l�st seg�t� �gynevezett r�szek list�j�t. De a legjelent�sebb v�ltoz�s nem is a r�szletekben rejlik, hanem mag�ban az asztrol�giai rendszerben: egyenjog�s�tott�k a sz�let�si asztrol�gi�val szemben kiss� h�tt�rbe szorul� kezd�- �s �ltal�nos asztrol�giai �gazatot, �s szisztematikus alapra helyezt�k a kezd�asztrol�gi�t.

A kezd�asztrol�gia a g�r�g�k alatt voltak�ppen k�t k�l�nb�z� elj�r�sb�l �llt. Ide tartozott a k�l�nf�le dolgok elkezd�s�re vonatkoz� id�meghat�roz�s, hogy az eredm�ny az elv�r�soknak megfelel�en alakuljon. Itt teh�t egy k�v�nt v�geredm�nynek hat�roztak meg id�pontot. �m bizonyos t�rt�n�sek, mint valami esem�ny kezdete, vagy p�ld�ul egy lev�l �rkez�se kapcs�n is a kezd�asztrol�gi�hoz fordultak: az esem�ny id�pontja alapj�n hat�rozt�k meg a v�rhat� v�geredm�nyt. Ebben az esetben teh�t pont ford�tva t�rt�nt: egy id�pontb�l hat�rozt�k meg a v�rhat� v�geredm�nyt. Mivel a g�r�g�kn�l a kezd�asztrol�gia viszonylag mell�z�tt volt, a k�t tev�kenys�get nem v�lasztott�k el �lesen egym�st�l.

�gy t�nik, a d�nt� l�p�st az arabok tett�k meg, n�v szerint M�s�all�h, aki a g�r�g kezd�asztrol�gi�t id�v�laszt� �s k�rd�asztrol�gi�ra bontotta fel. M�s�all�h (latinos nev�n: Messahalla) az asztrol�giat�rt�net egyik legnagyobb alakja: t�bb mint k�ttucat hosszabb-r�videbb m�v�ben szinte a teljes asztrol�gi�t feldolgozta, ezzel olyan szinten meghat�rozva annak arculat�t, ahogyan erre kor�bban csak Ptolemaiosz volt k�pes. Az � nev�hez f�z�dik a t�rt�neti asztrol�gi�nak, mint az �ltal�nos asztrol�gia gyakorlati alkalmaz�s�nak kidolgoz�sa is: ez a vil�gt�rt�netet asztrol�giai kontextusban mutatja be.

A 8. sz�zadra a r�videbb asztrol�giai �rtekez�sek jellemz�ek. Szerz�ik n�pszer�s�g�t jelzi, hogy sokuk m�veit g�r�gre is leford�tott�k. Ekkor sz�letik meg az asztrol�giai aforizma m�faja, amely oktat�si c�lokat szolg�l. Ezt Szahl ibn Bisr (latinosan: Zahel), a neves matematikus �s asztrol�gus teremti meg, �s k�s�bb sz�mtalan k�vet�re lel. A 9. sz�zadban azt�n a nagyobb l�legzetv�tel� m�vek k�vetkeznek olyan tud�sok toll�b�l, mint Abu-J�szuf Jaakub ibn Iszh�k asz-Szabb�h al-Kindi (Alkindus), aki sz�mtalan asztrol�giai �rtekez�sen k�v�l jelent�s �letm�vet hagyott h�tra az algebra, geometria �s optika ter�let�r�l is. �m eme id�szak legnagyobb form�tum� egy�nis�ge Al-Kindi tan�tv�nya, az a szem�ly, akit az "asztrol�gusok fejedelm�nek" neveztek: Abu-Maasar Dzsaafar ibn Muhammad al-Balhi, azaz Albumasar.

Osthanes