Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.MAR.09. 21:00:11)

Az asztrol�gia t�rt�nete

3. A k�s� �kor �s Biz�nc

A 2. sz�zadt�l fokozatosan enyh�lni kezdett az asztrol�gi�t k�r�lvev�, eleinte bizalmatlan l�gk�r. Nikaiai Antigonosz p�ld�ul m�r publik�lhatta Hadrianus sz�let�si k�plet�t gy�jtem�ny�ben, igaz, csak a cs�sz�r hal�la ut�n. A helyzet v�ltoz�s�t j�l jelzi a k�vetkez� sz�zadok gazdag asztrol�giai irodalma, amelynek vir�gz�s�t csak r�vid id�re szak�totta meg a 3. sz�zad z�r�s politikai helyzete, de amelyet �rdemben m�g a kereszt�nys�g 4. sz�zadi �llamvall�ss� emel�se sem form�lt �t.

A kor asztrol�gusai alapvet�en nem hoztak �jat. Legt�bbsz�r el�djeik munk�ss�g�t dolgozt�k fel, a legkiv�l�bbak pedig �sszefoglal�saikban visszany�ltak a legkor�bbi szerz�kig. Ezt az elj�r�st k�t m�ben is viszontl�thatjuk. Iulius Firmicus Maternus, a 4. sz�zad elej�n �lt r�mai szen�tor nyolc k�nyvet szentelt az asztrol�gia t�m�j�nak. Ebben a f�k�nt sz�let�si asztrol�gi�val foglalkoz�, �m elm�leti eszmefuttat�sokat �s moraliz�l�st is tartalmaz�, terjedelmes munk�ban gyakran utal a legkor�bbi, manaps�g m�r nem olvashat� asztrol�gusokra; felbecs�lhetetlen �rt�k�, annak ellen�re, hogy sz�mos f�lre�rt�ssel is tal�lkozunk. De tal�n m�g jobb p�lda az a viszonylag r�vid, �m a teljes asztrol�gi�t �tfog� �sszefoglal�s, amelyet th�bai H�phaiszti�n k�sz�tett az 5. sz�zad elej�n. H�rom k�nyve a h�rom asztrol�giai �gazatot t�rgyalja hierarchikus rendben: els�nek az �ltal�nos, m�sodikk�nt a sz�let�si asztrol�gi�t, �s ehhez j�rul a harmadik k�nyv, amelyben a m�s szerz�k �ltal gyakran elhanyagolt kezd�asztrol�gia �sszefoglal�sa olvashat�. A legf�bb forr�sai j�l mutatj�k, mely m�veket tartott�k a legfontosabbaknak: Ptolemaiosz �s D�rotheosz m�veit. H�phaiszti�n viszont sokat id�z m�s szerz�kt�l, a Nekhepsz�-Petoszirisz gy�jtem�nyb�l, Ptolemaiosz �rtelmez�it�l, Pankharioszt�l �s Porph�rioszt�l, �s m�s, kev�sb� ismert �r�kt�l.

A fennmaradt Ptolemaiosz-sz�veggel �sszevethet� H�phaiszti�n-helyek alapj�n az asztrol�giai irodalom egyik alapvet� jellegzetess�g�re is f�ny der�l. M�gpedig arra, hogy az irodalmibb sz�vegekkel ellent�tben az asztrol�giai m�veket nem tartott�k s�rthetetlennek: az aktu�lis kor elk�pzel�seinek �s az olvas�k�z�ns�g �rdekl�d�s�nek f�ggv�ny�ben, praktikus szempontok alapj�n ler�vid�tett�k, �tdolgozt�k a munk�kat, betoldottak r�szleteket, ez�rt a legt�bb esetben szinte nem is d�nthet� el, hogyan is n�zett ki az eredeti. Gyakran k�sz�lnek kivonatok: H�phaiszti�n m�v�b�l p�ld�ul n�gy k�l�nb�z� kivonat maradt r�nk. M�sik jellemz� von�s az anonim munk�k gyakoris�ga, illetve a mitikus el�d�k neve alatt kering�, �gynevezett eponim m�vek nagy sz�ma. Az i. e. 3. sz�zadt�l eg�szen az �rett k�z�pkorig garmad�val tal�lunk Herm�sz neve alatt megjelent iratokat, amelyek a legv�ltozatosabb id�szakokban �r�dtak, �s hasonl�an soksz�n� tartalommal is b�rnak.

De a hitelesnek tekinthet� m�vek is v�ltozatos form�j�ak. Egy ideig vir�gzik a D�rotheosz nyomdok�t k�vet�, f�k�nt a k�zn�pnek sz�l�, kezd�asztrol�giai tank�ltem�ny (Anubi�n, Maneth�n, Maximosz), az asztrol�giai bevezet�s (Paulosz) �s a komment�r (Pankhariosz, Porph�riosz, Proklosz, Ol�mpiod�rosz, D�mophilosz). Ritka a nagyobb l�legzetv�tel�, �sszefoglal� vagy kiz�r�lag a sz�let�si asztrol�gi�nak szentelt munka: ebben a korban az asztrol�gusok ritk�n �lvezhett�k vagyonos el�kel�k b�kez� t�mogat�s�t. A t�rt�nelmi helyzet v�ltoz�sa az asztrol�giai irodalomra is r�nyomta a b�lyeg�t: a R�mai Birodalom nyugati fel�ben, ahol az 5. sz�zad folyam�n barb�r kir�lys�gok alakultak, az asztrol�gia m�vel�se megsz�nt. A m�r addig is ink�bb a keleti birodalomf�lben m�velt, a g�r�g�l besz�l� nagyk�z�ns�g sz�m�ra �r�dott munk�k sz�ma is fokozatosan cs�kkenni kezd. Ugyan Biz�ncban sohasem mer�lt feled�sbe, koronk�nt azonban el�gg� h�tt�rbe szorult: az utols� �kori asztrol�gusk�nt sz�montartott, 6. sz�zadi Rh�torioszt k�vet�en egyre ritk�bban bukkannak fel �jabb nevek. Ebben az id�szakban az asztrol�gia s�lypontja m�shov� tol�dik �t.

Ennek bemutat�s�hoz azonban egy kicsit vissza kell tekinteni az id�ben. Kor�bban nem �rtam r�la, hogy az id�sz�m�t�sunk el�tti sz�zadokban az asztrol�gia nem csup�n a k�s�bbi R�mai Birodalom ter�let�n hatott. A g�r�g�k asztrol�gi�ja eljutott keletre, Perzsi�ba �s Indi�ba is. Mivel a politikai egys�g hamar megbomlott, �s a Szeleukid�k hely�t a p�rthusok terjeszked� birodalma foglalta el, a perzsa �s indiai asztrol�gia k�l�n utakon fejl�d�tt tov�bb. Az indiai asztrol�gia mai napig folyamatosan jelen van, kiss� f�lrevezet� n�v alatt "v�dikus asztrol�giak�nt" ismert, noha a g�r�g eredetet egy�rtelm�en mutatja a technikai sz�k�szlet, amely eltorzult alak� g�r�g szavakb�l �ll. A legkor�bbi indiai asztrol�gusok ezt j�l tudt�k: a 2. sz�zadi asztrol�giai alapm�, Szphudzsidhvadzsa k�nyve, a J�vanadzs�taka c�me nem m�s jelent, mint "g�r�g asztrol�gi�t". Hasonl�k�ppen elk�l�n�lt fejl�d�si utat j�rt be a perzsa asztrol�gia, amelyb�l sajnos egyetlen munka sem maradt fenn, �gy csak a kezdetben t�bbnyire perzsa sz�rmaz�s� arab asztrol�gusok r�v�n ismerj�k elk�pzel�seit.

Mik�zben a biz�nci asztrol�gia, ugyan�gy, mint m�s tudom�nyok, a 7. sz�zadt�l kezdve sorvad�snak indul, Keleten �j hatalom jelenik meg: az arab vil�gbirodalom. A gyorsan terjeszked� birodalom a 7-8. sz�zadban szinte pillanatok alatt h�d�tja meg a K�zel-Keletet, �szak-Afrik�t, �s csakhamar a Pireneusi-f�lszigetet is. A felvil�gosult kalif�k t�mogatj�k a tudom�nyokat, �gy a filoz�fia, �p�t�szet �s orvostudom�ny mellett az asztrol�gia is vir�gz�snak indul. Noha az arab nyelven �r� szerz�k szinte ott folytatj�k, ahol a g�r�g�k abbahagyt�k, �j gondolatok is megjelennek, amelyek az indiai �s perzsa asztrol�gi�b�l sz�rmaznak. Ezzel veszi kezdet�t a 8. sz�zadban az asztrol�gia m�sodik vir�gkora.

Osthanes