KERESÉS a kemitenpet.hu lapjain(jelen ablakba nyílik) Asztrológiai cikkek 99astro A Lion Keschitz György Kozma Szilárd Osthanes Tud.Knője #1. Tud.Knője #2. Tud.Knője #3. AsztroSztori #1. AsztroSztori #2. AsztroSztori #3. AsztroSztori #4. AsztroSztori #5. AsztroSztori #6. AsztroSztori #7. AsztroSztori #8. AsztroSztori #9. AsztroSztori #10. AsztroSztori Z... Pius TGA
Az asztrológia "ellen" írt cikkek Sziluett Kilátó
Irodalom
Események fent...
Aktuális látványok
Aktuális efemerisz
Frissítések
Vebsajt_TÉRKÉP
Impresszum
A Kemit en Pet csillagtudomány oldalait Veled együtt jelenleg 2 látogató olvassa.
(C) Kemit en Pet (R) 2002-2026
| Asztrológiai cikkek
Osthanes cikkei
A tudomnyok kirlynje (2006.MAR.07. 20:22:56)
Az asztrolgia trtnete
2. Az asztrolgia tudomnynak kidolgozsa
A Rmai Birodalomban nem volt knny asztrolgusnak lenni. Igen kevesen kerltek olyan kivtelezett helyzetbe, hogy a csszrok vagy ms femberek szemlyes tancsadkk, bizalmasaikk fogadjk ket. Ilyen volt Thraszllosz, Tiberius szemlyi asztrolgusa, vagy annak fia, Balbillosz, aki Claudiust s Nert egyarnt szolglta, s jutalomkppen magas llami tisztsgeket viselhetett. Az asztrolgusok s a mindenfle technikval dolgoz jsok veszlyt jelentettek a politikai berendezkedsre, hiszen az egyszer kzember is tudakozdhatott nluk a csszr hallnak idejrl s krlmnyeirl. Az elkelbbek pedig - fknt miutn kiderlt, bizony nem csak a Iuliusok s Claudiusok adhatnak csszrt - nem ritkn sajt hatalmi ambciikat polgattk, ha kedvez jslatokat kaptak. Ezrt ht a Caesarok idrl-idre kiztk Rmbl a mgusokat, asztrolgusokat s ms jvendmondkat, az letkrl tudakozdkat pedig ltvnyos felsgsrtsi perekben tltk hallra.
Minden bizonnyal egy ilyen intzkeds sjtotta Marcus Maniliust, az els fennmaradt asztrolgiai munka 1. szzad eleji szerzjt. A latin klt nem tudta vgigvinni a clkitzst, gy t knyvbl ll tankltemnye torzban maradt. m a tny, hogy a tma mr rtallt megverseljre, mutatja, mennyire megindult az rdeklds az asztrolgia irnt. Vlheten a szzad vgn ennek az ignynek a kielgtsre rdott szidni Drotheosz grg nyelv, szintn t knyvbl ll kltemnye, amely Manilius munkjval, az Astronomicval szemben inkbb a gyakorlatias megfontolsokra, mint a klti szpsgre helyezte a hangslyt. Drotheosz munkja hatalmas vllalkozs volt: a mvszileg nehezen megformlhat tmavlaszts ellenre olyan sikeresen foglalta ssze a szletsi s a kezdasztrolgia akkori gyakorlati tanait, hogy mg vszzadokkal ksbb is alapmnek szmtott: az arab asztrolgira pldul ez a m gyakorolta a legnagyobb hatst.
Drotheosz mvt a nagykznsgnek sznta: ngyknyvnyi terjedelemben trgyalja a szletsi asztrolgit, benne az lethossz meghatrozst, az egyes letterleteken vrhat esemnyeket, valamint rszletesen szl a prognzisrl is, azaz hogy a vrhat esemnyek mikor kvetkeznek be. tdik knyvben pedig a kezdasztrolgirl r, azaz hogy mikor clszer bizonyos tevkenysgekbe fogni, kezdve a legegyszerbb, mindennapi dolgoktl, de olyan komoly tmkat is trgyalva, mint a haj vzrebocstsnak legkedvezbb idpontja. Sajnos a m eredeti formjban nem maradt rnk: a ksbbi szerzk egyenes idzeteibl vagy parafrzisaibl ismerjk; m rendelkezsnkre ll egy perzsa fordts nyomn kszlt arab tdolgozs, amely szmos rvidtse s kiegsztse ellenre tfog kpet nyjt az eredeti, pldakpleteket is trgyal mrl.
Aligha tlzs azt lltani, hogy Manilius, de mginkbb Drotheosz innen-onnen vlogat, de sajt elkpzelseket is bizonyra tartalmaz mve keltette fel az igazi rdekldst az asztrolgia irnt. Kedvez krlmnyeket biztostott az asztrolgit krlvev lgkr fokozatos megvltozsa is. A 2. szzadban hrom igen klnbz karakter ember figyelme fordult az asztrolgia fel, akik mindhrman hossz szzadokra meghatroztk az asztrolgia arculatt. Kzlk az els taln athni Antiokhosz volt, aki a korbbi irodalom megllaptsait egy blcs asztrolgiai bevezetben foglalta ssze, msik mvben, a Kincsestrban pedig kidolgozta az asztrolgia egysges terminolgijt. Aztn a szzad vgn egy gyakorl asztrolgussal is tallkozhatunk, aki nemcsak sszegyjti eldjeinek megllaptst, hanem ezeket tapasztalatval is szembelltja: Vettius Valensrl van sz, aki a terjedelmes, kilencknyvnyi Asztrolgiai gyjtemnyben rszletes lerst ad a szletsi asztrolgia akkori gyakorlatrl.
Valens mvhez kpest az alexandriai csillagsz, Klaudiosz Ptolemaiosz asztrolgiai monogrfija egszen rvidke kis rtekezs. Mgis ez a munka, a ksbb Tetrabiblosznak, "Ngyesknyvnek" nevezett Apoteleszmatika, vagyis Az gitestek hatsa az egsz asztrolgiatrtnet legnagyobb hats mve. A gyjt-rendszerez Antiokhosszal s a Kzel-Keletet beutaz, kritikus szemllet, mlyen vallsos gyakorl asztrolgus Valensszel szemben Ptolemaiosz csillagsz, egy sztoikus s arisztotelinus nzeteket vall tuds, aki Arisztotelsz termszetfilozfijt egy nagyszabs, rszleteiben is kidolgozott csillagszati vilgkp kidolgozsra hasznlta fel, ezzel egyszersmind igazolva annak megllaptsait. Csillagszati mvei fggelkeknt hasonl tudomnyos ignyessggel dolgozta fel az asztrolgia tanait is, igen komolyan vve s fontos szerepet sznva neki kozmolgijban. tgondoltsga, kristlytiszta logikja s tfog perspektvja miatt az gitestek hatsai gyszlvn az asztrolgusok Biblijv vlt, de ugyanez trtnt csillagszati mvvel is, amely Kopernikusz vilgmodelljnek elterjedsig - a mdostsok ellenre - legfbb tekintllyel brt.
rdekes munka ez a kis, ngyknyvnyi monogrfia. Ptolemaiosz bonyolult tudomnyos modorban adja el mondandjt, ez pedig egyes rszeken szinte kvethetetlenn teszi. Ennek kvetkeztben az kortl napjainkig tbb tucat kommentrt rtak hozz, amelyek megprbljk rtelmezni a mester szavait. m ez a tudomnyos megkzelts mshol is tettenrhet: egyltaln nem hivatkozik forrsaira, s amit rendszerbe nem tud beilleszteni, egyszeren elhagyja. Ezzel az els azok sorban, akik elmleti alapokra tmaszkodva dolgozzk t az asztrolgia tanait: ez a megkzelts vszzadokkal ksbb vgzetesnek bizonyul majd. A kor gyakorlatias asztrolgijra nem is gyakorol tlzottan nagy hatst: az elmleti finomsgok irnt fogkony arabok krben nyeri el elszr az igazi elismerst.
Ptolemaiosz hozzllsnak legfbb krvallottja a kezdasztrolgia: az els knyv ltalnos bevezetje utn egy knyvet szentel az ltalnos s kettt a szletsi asztrolginak, m a kezdasztrolgia egy-kt fut megjegyzst leszmtva teljesen mellztt vlik. Mindaz viszont, amit az asztrolgia tbbi terletn lefektetett, ksbb a vitk ellenre is knonn vlt. De ehhez mg vszzadokra volt szksg.
Osthanes
|