Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.MAR.05. 08:00:04)

Az asztrol�gia t�rt�nete

1. A kezdetek

Meglehet�sen neh�z feladat az asztrol�gia kezdeteir�l, korai t�rt�net�r�l �rni. Ennek oka egyr�szt az, hogy az i. sz. 1. sz�zadot megel�z� id�szakb�l nem maradtak fenn teljes asztrol�giai munk�k, m�sfel�l pedig az, hogy a kezdetek le�r�sa nagyban att�l f�gg, honnant�l kezdve besz�l�nk asztrol�gi�r�l. Ez ut�bbi k�rd�st neh�z megv�laszolni: sz�ks�g lenne az asztrol�gia meghat�roz�s�ra, teh�t annak elk�l�n�t�s�re, mi nem asztrol�gia, illetve mi m�g vagy m�r nem az; de ehhez a t�rt�neti �ttekint�s elker�lhetetlen. A probl�m�t most gyalogos m�don igyekszem megoldani: egyel�re azt a meglehet�sen egys�ges rendszert nevezem asztrol�gi�nak, amely a leghosszabb id�n kereszt�l viselte ezt a nevet. A pontosabb meghat�roz�sra majd a t�rt�neti �ttekint�st k�vet�en, annak t�kr�ben ker�l sor.

Ez az asztrol�gia egy technikai jelleg� tudom�ny, amely a csillagos �gboltot vizsg�lja, hogy abb�l a f�ldi �let bizonyos dolgaira k�vetkeztessen. Eszk�zt�r�ba tartoznak a l�that� �gi objektumok, a h�t bolyg� �s a csillagok, tov�bb� olyan, testszer� anyagi form�ban nem l�that� helyek �s pontok, mint a jegyek, h�zak, Holdcsom�pontok vagy az �gynevezett R�szek. Ezeket az elemeket felhaszn�lva az asztrol�gus egy speci�lis diagramot k�sz�t, �s ez k�pezi a k�vetkeztet�sei alapj�t, amennyiben az asztrol�gia eszk�zt�r�hoz tartoz� jelz�seket az adott �gynek megfelel�, szab�lyszer� megfontol�sok alapj�n, analitikus �s szintetikus m�don elb�r�lja.

Az asztrol�gia t�rt�net�t legt�bbsz�r Mezopot�mi�val �s Egyiptommal kezdik. Az a probl�ma, hogy azok a megfigyel�sek �s k�vetkeztet�sek, amelyek ezekr�l a vid�kekr�l ismeretesek, m�g nem tekinthet�k asztrol�gi�nak. Vannak csillag�szati �szlel�sek, �s vannak ez alapj�n k�sz�lt, gy�jtem�nyes �men-�rtelmez�sek: ezek viszont nem alkotnak olyan rendszert, mint az asztrol�gia. T�bbnyire elszigetelt jelz�sek �rtelmez�s�r�l esik sz�, ebben pedig vajmi kev�ss� k�l�nb�zik a sokf�le j�sl�si rendszer gyakorlat�t�l. Egy p�lda: "Ha Niszen h�nap els� napj�n a Nap felkeltekor v�r�s, mint a f�klya, feh�r felh�k sz�llnak f�l el�tte, �s keletr�l f�j a sz�l, akkor a h�nap 28. vagy 29. napj�n napfogyatkoz�s lesz; a kir�ly m�g ebben a h�napban meg fog halni, �s fia l�p tr�nj�ra." A csillag�szati megfigyel�sek id�j�r�si jelens�gek le�r�s�val keverednek, a j�slatok pedig �ltal�ban az eg�sz orsz�gra, ritk�bban a kir�lyra vagy a tr�n�r�k�sre vonatkoznak.

Az asztrol�gia el�zm�nyeib�l, a mezopot�miai �s egyiptomi csillag�szatb�l, az asztr�lis �men-�rtelmez�sekb�l �s misztik�b�l t�bb l�p�sben, fokozatosan, �m minden bizonnyal a g�r�g filoz�fia hat�s�ra nyerte el kidolgozott form�j�t. Ehhez fontos t�rt�nelmi v�ltoz�sok kellettek: Egyiptom perzsa megh�d�t�sa i. e. 525-ben, Nagy S�ndor vil�gbirodalom-alap�t�sa 331-ben, �s ezt k�vet�en a g�r�g kult�ra elterjed�se, a hell�nizmus id�szaka. A 4-3. sz�zadban a g�r�g�k megismerkednek a babiloni �s egyiptomi el�-asztrol�gi�val: a hagyom�ny �gy tartja, hogy i. e. 280 k�r�l a babiloni B�roszosz asztrol�giai iskol�t nyitott K�sz sziget�n. �m ha a k�s�bbi irodalmat n�zz�k, az asztrol�gia egyiptomi el�zm�nyeit mintha kiss� jobban hangs�lyozn�k: a legr�gebbi m�veket mitikus szem�lyeknek �s egykorvolt kir�lyoknak tulajdon�tj�k. Igen val�sz�n�, hogy a 4. �s 2. sz�zad k�z�tt t�bbf�le asztrol�gia is kialakult, amelyekben k�l�nb�z� s�llyal szerepeltek egyiptomi, babiloni, perzsa �s g�r�g elk�pzel�sek; �s az is el�gg� bel�that�, hogy kezdetben az asztrol�gi�t valamif�le titkos, beavatottaknak sz�l� tank�nt adt�k tov�bb. Ez ut�bbiban persze semmi k�l�n�s nincs: a m�v�szetek �s mesters�gek, az orvostudom�ny annak idej�n szint�n bels� k�rben, f�k�nt csal�don bel�l hagyom�nyoz�dott.

�gy t�nik, hogy a legnagyobb hat�st a k�s�bbiekben a f�k�nt egyiptomi ihlet�s� asztrol�giai felfog�s gyakorolta. T�bb tucat iratot tulajdon�tottak olyan szem�lyeknek, mint Herm�sz Triszmegisztosz, az egyiptomi Thot isten hell�nisztikus alakja, Aszkl�piosz, aki eredetileg a legend�s orvos, Imhotep; legf�bb helyen viszont az a gy�jtem�ny �ll, amelynek �ll�t�lagos szerz�i Nekhepsz� f�ra� - i. e. 670 t�j�k�n uralkodott ilyen nev� kir�ly - �s f�papja, Petoszirisz. Ez a terjedelmes munka, amely v�gs� form�j�t m�g i. e. 150 el�tt nyerte el, volt az asztrol�gia alapm�ve sz�zadokon kereszt�l; tulajdonk�ppen ezt lehet az els�, minden szempontb�l asztrol�giai munk�nak nevezni.

Az asztrol�gia t�rt�net�t �ttekintve vil�goss� v�lik, hogy a k�l�nb�z� korok szerz�i nem �j felfedez�sekkel voltak elfoglalva, hanem el�deik itt-ott hom�lyos munk�it pr�b�lt�k �rtelmezni. Ahogy haladunk el�re, l�thatjuk, hogy m�g a legkor�bbi asztrol�gusok a Nekhepsz�-Petoszirisz gy�jtem�nyt, valamint m�s korai munk�kat igyekeznek megvil�g�tani �s kifejteni, �gy a k�vetkez� nemzed�k k�zvetlen el�deivel teszi ugyanezt. Sajnos sem a gy�jtem�ny, sem az ezt k�vet� asztrol�gusok munk�i nem maradtak r�nk csorb�tatlanul: n�h�ny t�red�ken k�v�l szinte csak a nev�ket ismerj�k olyan, egykor jelent�s szerz�knek, mint Kritod�mosz, Hermeiasz, Kallikrat�sz vagy antiokhiai Szerapi�n.

De milyen is volt ez a korai asztrol�gia? L�nyeg�ben ugyanolyan, mint a k�s�bbi, ha nem is olyan szisztematikus form�ban. Ebben az id�ben m�g jelent�s s�lya volt a misztikumnak, az �r�kl�tt vall�si elk�pzel�seknek. A g�r�g filoz�fia, f�k�nt a sztoicizmus m�g nem itatta �t annyira, mint a k�s�bbiekben tapasztalhat�. Lehets�ges, hogy a h�rom asztrol�giai �gazat sem k�l�n�lt el egym�st�l: a legkor�bbi, az orsz�gokkal �s uralkod�kkal foglalkoz� �ltal�nos (katholik�), az egyes szem�lyekre koncentr�l� sz�let�si (genethlialogik�), valamint az alkalmi dolgokra vonatkoz� kezd�asztrol�gia (katarkh�). De megvoltak mindennek a cs�r�i, �s a k�s�bbi szerz�k az i. sz. 1-2. sz�zadban ezekre az el�zm�nyekre �p�tve tett�k az asztrol�gi�t minden �z�ben tudom�nny�.

Osthanes