Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei

A tudom�nyok kir�lyn�je (2006.FEB.02. 21:02:59)

Akkor csapjunk a lovak k�z�!

Az asztrol�gia a f�ldi id� min�s�g�t tanulm�nyozza, az asztrol�gus pedig ebb�l von le k�vetkeztet�seket, ak�rmir�l is legyen sz�. De mi is az, hogy "az id� min�s�ge"? Erre el�g neh�z lenne akad�mikus st�lus� v�laszt adni. Az id� egy olyan t�nyez�, amely ment�n t�rt�nnek az esem�nyek . Az esem�nyek viszont ilyen vagy olyan min�s�ggel b�rnak. Min�s�gileg m�s egy nappal �s egy �jszaka, min�s�gi k�l�nbs�g van az �vszakok k�z�tt. Min�s�gi k�l�nbs�g, ha �ppen sikeres vagyok, �s ha t�rt�netesen sikertelen. Minden pillanatnak megvan a saj�t min�s�ge, �s ez minden pillanatban kiss� megv�ltozik. �m az bizonyos, hogy a f�ldi t�rt�n�sek �s az id� min�s�g�nek v�ltoz�sa �sszhangban �ll egym�ssal.

Az id� m�l�s�t sok jel k�zvet�ti sz�munkra. Id�m�r�sre viszont nem igaz�n alkalmas nagy r�sz�k. A legalkalmasabb az �gitestek megfigyel�se, mint arra m�r j� r�gen r�j�ttek azoknak a t�rsadalmaknak a tagjai, akiknek a f�ldm�vel� �letm�d gyakorl�s�hoz sz�ks�g�k volt az id� ismeret�re. Val�j�ban a mi �ltalunk ismert id� is az �gitestek mozg�s�ra �p�l. Amikor F�ld�nk megfordul a tengelye k�r�l, elm�lik egy nap. Igaz, ezt csak tudjuk, de nem �rz�kelj�k: amit �rz�kelhet�nk, az az, hogy a Nap felkel �s lenyugszik, �jjel pedig a csillagos �gbolt forog a k�r�l a csillag k�r�l, amelyhez manaps�g a F�ld tengely�nek d�f�spontja igen k�zel tal�lhat�. L�tv�nyosak a Hold f�nyv�ltoz�sai is: a h�nap elej�n a Hold keskeny sarl�ja m�g alig l�tszik, majd a h�nap k�zep�re egyre dagadva Teliholdk�nt n�z vissza r�nk, hogy v�g�l fokozatosan cs�kkenjen, �s a h� v�g�re �jb�l elt�nj�n, mint �jhold. Vagy eml�thetj�k az �vet is, amelynek id�tartama alatt kisarjad a n�v�nyzet, be�rnek a gy�m�lcs�k, majd �jb�l bek�sz�nt a t�l - �s mindez �gy megy �jb�l �s �jb�l.

Akinek az asztrol�gi�r�l - �s most a "modern asztrol�gia" is ide�rthet� - b�rmilyen fogalmai is vannak, az tudja, hogy fontos szerepet j�tszanak benne a bolyg�k. Egyes, magukat t�j�kozottnak tart� szkeptikusok �gy gondolj�k, hogy az asztrol�gia a bolyg�k valamif�le megfoghatatlan, misztikus sug�rz�sa alapj�n pr�b�l k�vetkeztetni erre vagy arra, �s nevetve c�folj�k azokat, akik el�g ostoba m�don azt hiszik, hogy itt bolyg�kr�l �s gravit�ci�s hat�sokr�l van sz�. H�t nem. Az id�r�l van sz�. A mindennapokban nem sz�ks�ges a F�ld forg�s�n, a Nap k�r�li kering�s�n �s a Hold f�zisv�ltoz�sain t�l m�sfajta term�szetes alap� id�egys�gekkel sz�molni. Az asztrol�gia k�v�nalmai viszont t�lmutatnak ezen, �gy bizony minden olyan jel�l�vel sz�mol, amely id�t mutat. Id�t pedig az mutat, amit l�tunk: a csillagos �g objektumai, a Nap, a Hold, az �t, szabad szemmel is l�that� bolyg�, �s azok az "�ll�csillagnak" nevezett valamik, amelyek k�z�tt �pp�gy megtal�lunk val�di csillagokat, mint teljes extragalaxisokat.

Ezek a jel�l�k k�pezik az asztrol�gia eszk�zt�r�nak akt�v princ�piumait. Egy r�sz�k l�tsz�lag tehetetlen�l forog az �g g�mbj�vel egy�tt: ezeket nevezz�k "�ll�csillagoknak", m�g ha csillag�szatilag bizony sokf�le dologr�l is van sz�. M�sok viszont a csillagok h�ttere el�tt a F�ldr�l n�zve �n�ll�an haladnak, ugyan lassan, de megfigyelhet�en, nyugatr�l keletre tart� ir�nyba. Egyesek - mint a Szaturnusz, Jupiter �s Mars - lomh�k, m�sok - a Nap, V�nusz �s Merk�r - gyorsabbak; a Hold a legsebesebb j�r�s�. Ezek az asztrol�gia "plan�t�i" - sz� szerint v�ndorai -, magyarul bolyg�i. Csillag�sz bar�taink kedv��rt el�ruljuk: tudjuk, hogy a Nap �s a Hold nem tekinthet� bolyg�nak. Asztrol�giailag viszont annak sz�m�tanak, mert tudom�nyunkban nem az a l�nyeges momentum, hogy az adott �gitestben m�k�dik-e hidrog�nf�zi�, vagy hogy mi k�r�l kering, hanem az, hogy a csillagos �g h�tter�hez k�pest �n�ll�an mozog. �s a bolyg�k, mint ilyenek, �gy jelzik az id�t, hogy felt�rhassuk a min�s�g�t tetsz�leges pillanatban.

Osthanes