Sziluett (Szilágyi András) cikkei

Az asztrol�gia tudom�nyos vizsg�latai

Hogyan vizsg�lhat� az asztrol�gia tudom�nyosan? Bizony�ra sokan arra gondolnak, hogy a tudom�ny mind�ssze arra k�pes, hogy az �gitesteknek a f�ldi �l�l�nyekre gyakorolt hat�s�t valamelyes pontoss�ggal kisz�m�tsa. Term�szetesen adhat� megalapozott becsl�s ennek a hat�snak a nagys�g�ra, s ekkor azt kapjuk, hogy a hat�s elt�rp�l az embereket �r� ezerf�le m�s k�rnyezeti hat�s mellett, �gy az �gitestek j�r�sa v�rhat�an nem lesz �rz�kelhet� hat�ssal az emberekre. Fel lehet azt�n vetni olyasmit, hogy pl. a horoszk�pok csillag�szatilag nem korrektek, stb., de ez nem igaz�n �rdekes. Az asztrol�gusok jelent�s r�sze azonban egy�ltal�n nem gondolja azt, hogy a bolyg�k hatnak az emberekre; �k az "amint fent, �gy lent" ezoterikus alapelvre hivatkoznak, �s azt �ll�tj�k, hogy valamif�le szinkronicit�s van az �gitestek vil�g�nak esem�nyei �s az emberi vil�g esem�nyei k�z�tt, an�lk�l, hogy a kett� k�z�tt ok-okozati �sszef�gg�s lenne. A tudom�nynak teh�t nem marad m�s feladata, mint az, hogy megvizsg�lja: vajon t�nyleg van-e valamif�le p�rhuzam, egy�ttv�ltoz�s (szaksz�val korrel�ci�) az �gitestek j�r�sa �s az emberi jellemek, sorsok alakul�sa k�z�tt.

A kutat�k alapj�ban v�ve h�romf�le megk�zel�t�st alkalmaztak az asztrol�gia tudom�nyos tesztjein�l:

1. Sok-sok emberb�l �ll� mint�kon megvizsg�lt�k, kimutathat�-e b�rmif�le �sszef�gg�s az emberek sz�let�si horoszk�pj�nak param�terei �s egyes tulajdons�gaik, szem�lyis�gvon�saik k�z�tt. A szem�lyis�gvon�sokat rendszerint a pszichol�gi�ban haszn�latos �s elfogadott pszichol�giai tesztekkel t�rt�k fel.
   
2. Neves asztrol�gusok k�pess�geit ellen�rizt�k oly m�don, hogy az asztrol�gusoknak embereket mutattak be, �s az asztrol�gusok feladata az volt, hogy a mell�kelt n�h�ny horoszk�p (pontosabban sz�let�si id�pont) k�z�l v�lassz�k ki az illet� szem�ly horoszk�pj�t. A neves asztrol�gusok alkalmaz�s�nak az az el�nye, hogy a horoszk�pokat val�ban szakszerûen lehet ki�rt�kelni, �gy nem �rheti a kutat�kat az a v�d, hogy nem �rtenek az asztrol�gi�hoz, ez�rt kapnak negat�v eredm�nyeket.
   
3. Azt vizsg�lt�k, hogy az emberek mennyire k�pesek kiv�lasztani a saj�t horoszk�pjukat (pontosabban a horoszk�p alapj�n k�sz�lt jellemz�s�ket) egy k�teg horoszk�p k�z�l, �s azt is megk�rdezt�k t�l�k, mennyire �rzik igaznak magukra n�zve a horoszk�pok �ll�t�sait. Ennek a m�dszernek az az el�nye, hogy nem t�maszkodik speci�lis pszichol�giai tesztekre (egyesek ugyanis a pszichol�giai tesztek �rv�nyess�g�t k�ts�gbe vonj�k), hanem a szem�ly �nismeret�re t�maszkodik. E vizsg�latok r�v�n arra is magyar�zatot kaphatunk, hogy vajon mi�rt hiszi el szinte mindenki a horoszk�pj�ban olvashat� �ll�t�sokat.

A. Az asztrol�gia statisztikai pr�b�i

Gauquelin (1955) az emberek foglalkoz�sa, valamint a Merkur, a V�nusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz �s a Hold szerinti sz�let�si �llat�vi jegyei k�z�tt keresett �sszef�gg�st. Nem tal�lt korrel�ci�t. 1967-ben egy m�sik vizsg�latot v�gzett, melyben azt n�zte meg, melyik h�zban van a Szaturnusz a sikeres emberek horoszk�pj�ban, �s melyik h�zban van a Mars a gyilkosok horoszk�pj�ban. Azt tal�lta, hogy mindk�t esetben teljesen v�letlenszerû az eloszl�s. 1982-ben k�tezer neves sportol�, sz�n�sz, tud�s �s �r� szem�lyis�gprofilj�t �ll�totta �ssze �letrajzaik alapj�n. Ezeket a szem�lyis�gprofilokat �sszehasonl�totta az asztrol�gi�ban a Nap �s a Hold jegy�vel, valamint az aszcendensekkel t�rs�that� szem�lyis�gvon�sokkal. Munk�j�hoz nyolcf�le asztrol�giai tank�nyvet haszn�lt fel. A val�di �s az asztrol�gi�b�l nyert szem�lyis�gprofilok k�z�tt semmif�le korrel�ci�t nem tal�lt, ak�r a sziderikus, ak�r a tropikus �llat�vi jegyet vette figyelembe.

Meg kell jegyezni, hogy egyik vizsg�lat�ban Gauquelin azt figyelte meg, hogy a kiemelked� torn�szbajnokok sz�let�si horoszk�pj�ban a Mars gyakrabban fordul el� bizonyos h�zakban, mint m�sokban, �s az elt�r�st szignifik�nsnak tal�lta. Ez a h�res-h�rhedt Mars-effektus. M�s vizsg�latok ezt a megfigyel�st nem er�s�tett�k meg, de tekintettel arra, hogy igen heves, szem�lyesked�sekkel tûzdelt �s a fair play szab�lyainak fittyet h�ny� vita k�vette a Mars-effektus "felfedez�s�t", ma ebben a k�rd�sben sajnos nem lehet tiszt�n l�tni. A Mars-effektussal kapcsolatos vit�kra ez�rt itt nem t�rek ki.

Van Deusen (1976), Culver �s Ianna (1977) �s Culver (1979) azt vizsg�lt�k meg, hogy van-e �sszef�gg�s az emberek foglalkoz�sa �s a Nap �ll�sa szerinti �llat�vi jegy�k k�z�tt. Vizsg�lataikat t�bb mint 60 k�l�nb�z� foglalkoz�sra terjesztett�k ki. Mindh�rom vizsg�lat negat�v eredm�nyt hozott: semmif�le korrel�ci�t nem tapasztaltak a foglalkoz�s �s a Nap szerinti �llat�vi jegy k�z�tt.

McGervey 6000 politikus �s 10 000 tud�s sz�let�si jegy�t vizsg�lta meg, �s azt tal�lta, hogy ezek eloszl�sa teljesen v�letlenszerû.

Pellegrini (1973), Silverman �s Witmer (1974), Per Dalen (1975), valamint Dean �s Mather (1977) szint�n a Nap �ll�sa szerinti �llat�vi jegy alapj�n vizsg�lt�k meg az emberek szem�lyis�gvon�sait. Az emberek jellemvon�sait az �ltal�nosan haszn�latos pszichol�giai tesztekkel hat�rozt�k meg, legt�bbsz�r a California Personality Inventory (CPI) tesztet alkalmazt�k. Egyik vizsg�lat sem tal�lt korrel�ci�t semelyik szem�lyis�gvon�s �s a Nap szerinti sz�let�si jegy k�z�tt, mind�ssze Pellegrini tal�lt gyenge korrel�ci�t a CPI-b�l nyert n�iess�gi index �s a sz�let�s �vszaka k�z�tt.

Hasonl� vizsg�latokat v�gzett Illingworth �s Syme (1977) �s Tyson (1977). Szint�n a CPI tesztet haszn�lt�k a szem�lyis�g jellemz�s�re, �s ismerv�n Pellegrini eml�tett eredm�ny�t, a n�iess�gi indexet k�l�n megvizsg�lt�k. Semmif�le korrel�ci�t nem tudtak meg�llap�tani egyetlen szem�lyis�gvon�s �s a Nap szerinti sz�let�si jegy k�z�tt, bele�rtve a n�iess�gi indexet is.

Barth �s Bennett (1974) a Merkur, a V�nusz, a Mars �s a Jupiter szerinti sz�let�si jegy, valamint a foglalkoz�s, az eg�szs�g�gyi probl�m�k, a testmagass�g �s az �lettartam k�z�tt pr�b�lt �sszef�gg�st kimutatni. Semmilyen korrel�ci�t nem tal�ltak. Ugyanezt a vizsg�latot v�gezte el Culver �s Ianna (1977), csak �k m�g azt is megn�zt�k, hogy az egyes bolyg�p�roknak az ekliptika ment�n vett sz�gt�vols�ga �sszef�gg-e az eml�tett tulajdons�gokkal. Nem tal�ltak semmilyen �sszef�gg�st.

Mayes �s Klugh (1978) szint�n nemcsak a Nap szerinti sz�let�si jegyet, hanem a Hold �s 8 bolyg� sz�let�skori h�z�t �s �t bolyg�aspektust is figyelembe vett vizsg�latain�l. K�tf�le pszichol�giai teszt, a Minnesota Multiphasic Personality Inventory �s a Leary Interpersonal Check List seg�ts�g�vel 13 szem�lyis�gvon�st hat�roztak meg, �sszesen 196 szem�lyen. Semmilyen korrel�ci�t nem tal�ltak semelyik szem�lyis�gvon�s �s az asztrol�giai jellemz�k k�z�tt.

Mayo �s munkat�rsai (1979), valamint Jackson (1979) az asztrol�giai t�nyez�k �s az introvert�lts�gi/extravert�lts�gi index k�z�tt pr�b�ltak �sszef�gg�st kimutatni. Az introvert�lts�gi/extravert�lts�gi indexet az Eysenck Personality Inventory (EPI) nevû pszichol�giai tesztb�l nyert�k. Azt tal�lt�k, hogy van bizonyos korrel�ci� a kett� k�z�tt. Veno �s Pammunt (1979) megism�telt�k ezeket a vizsg�latokat, de nekik nem siker�lt a korrel�ci�t reproduk�lniuk. V�g�l Pawlik �s Buse (1979) munk�ja �nt�tt tiszta vizet a poh�rba: megmutatt�k, hogy a Mayo �s mtsai, valamint Jackson �ltal tal�lt korrel�ci� megmagyar�zhat� azzal, hogy egyes k�s�rleti szem�lyek tudt�k, hogy asztrol�giai jegyeikb�l milyen eredm�ny v�rhat�, �s ennek alapj�n viselkedtek a tesztek elv�gz�sekor. Ezt Mayo �s mtsai, valamint Jackson is elismert�k ut�lag, s�t, tov�bbi vizsg�latokat v�geztek, s ezek is a korrel�ci� hi�ny�t t�masztott�k al�.

Eysenck (1979), Jackson �s Fiebert (1980), valamint Saklofske �s munkat�rsai (1982) �jfent az asztrol�giai t�nyez�k (a Nap �s a bolyg�k �ll�sa) �s a szem�lyis�gvon�sok k�z�tt kerestek �sszef�gg�st, bele�rtve az EPI-b�l nyert introvert�lts�gi/extravert�lts�gi indexet is. Semmif�le korrel�ci�t nem tal�ltak.

N�h�ny speci�lisabb k�rd�s vizsg�lat�ra is sor ker�lt, melyekn�l m�r nemcsak az emberek foglalkoz�s�t vagy szem�lyis�g�t, hanem sors�t is vizsg�lt�k.

Az asztrol�gusok sokszor adnak olyan tan�csot, hogy h�zast�rsul milyen jegyû szem�lyt v�lasszunk, szerint�k ugyanis bizonyos kombin�ci�k sikeresebbek, mint m�sok. Ha ez igaz, akkor a rossz kombin�ci�j� h�zasp�rok gyakrabban v�lnak el, mint a j� kombin�ci�j�ak. Ezt vizsg�lta meg Kop �s Heuts (1974), valamint Silverman �s Bernie (1977). Azt n�zt�k meg: van-e �sszef�gg�s a h�zasp�rok v�l�si gyakoris�ga �s a Nap szerinti sz�let�si jegyei k�z�tt. Kop �s Heuts Amszterdamban, Silverman �s Bernie pedig Michigan �llamban v�gezte el a vizsg�latot. Azt tal�lt�k, hogy nincs �sszef�gg�s a v�l�si gyakoris�g �s a sz�let�si jegyek kombin�ci�ja k�z�tt.

Press �s munkat�rsai (1979) arra voltak k�v�ncsiak: vajon van-e az emberek sz�let�si horoszk�pj�ban olyan param�ter, amely el�rejelezheti, hogy az illet� valamikor �ngyilkoss�got fog elk�vetni. Az 1969 �s 1973 k�z�tt New York-ban t�rt�nt �ngyilkoss�gok adatait haszn�lt�k fel munk�jukhoz. Kiv�lasztott�k azokat az �ngyilkosokat, akik New York-ban sz�lettek, �s sz�let�si id�pontjuk ismert volt. 311 ilyen esetet tal�ltak. Mindegyik �ngyilkoshoz hozz�rendeltek egy �l� kontrollszem�lyt, aki ugyanabban az �vben �s ugyanabban a ker�letben sz�letett, mint az adott �ngyilkos. Az �ngyilkosokat �s a kontrollszem�lyeket h�rom csoportba sorolt�k az �ngyilkoss�g �ve szerint. Ezut�n egy sz�m�t�g�pprogram 100 000 k�l�nf�le asztrol�giai t�nyez�t vizsg�lt meg mind a 622 sz�let�si horoszk�pban, felder�tend�, hogy van-e olyan t�nyez�, amelyik szignifik�ns k�l�nbs�get mutat az �ngyilkosok �s a kontrollszem�lyek csoportja k�z�tt. Azt tal�lt�k, hogy egyetlen t�nyez� sem �ll korrel�ci�ban az �ngyilkoss�ggal.

�sszefoglalva az asztrol�gia statisztikai pr�b�inak eredm�nyeit: az elv�gzett mintegy 25 tudom�nyos vizsg�lat szerint semmif�le korrel�ci� nincsen semelyik asztrol�giai param�ter �s az emberi tulajdons�gok, sorsok k�z�tt.

B. Neves asztrol�gusok tesztel�sei

Carlson (1985) komplex vizsg�latot v�gzett, melynek eredm�ny�t a vil�g legtekint�lyesebb tudom�nyos hetilapja, a Nature k�z�lte. A vizsg�lat sor�n 116 feln�tt szem�ly kit�lt�tte a California Personality Index (CPI) szem�lyis�gtesztet, �s megadta sz�let�si adatait. Ezut�n a sz�let�si adatokat neves asztrol�gusoknak adt�k �t, �s minden sz�let�si adathoz h�rom CPI-teszteredm�nyt is adtak; a h�rom CPI-teszteredm�ny k�z�l az egyik az� a szem�ly� volt, akihez a sz�let�si adat tartozott, a m�sik kett� v�letlenszerûen kiv�lasztott m�s szem�lyek� volt. Az asztrol�gusok feladata az volt, hogy �rtelmezz�k a sz�let�si adatot (k�sz�tsenek horoszk�pot), �s a h�rom CPI-teszteredm�ny k�z�l rendelj�k hozz� a megfelel�t. A vizsg�latban 28 asztrol�gus vett r�szt, mindegyik�ket a National Council for Geocosmic Research (az asztrol�gusok legtekint�lyesebb szakmai egyes�lete az USA-ban) San Francisco-i tagozata aj�nlotta. Az asztrol�gusok a vizsg�lat el�tt j�v�hagyt�k a felt�teleket, �s azt �ll�tott�k, hogy az esetek t�bb mint 50 sz�zal�k�ban ki fogj�k v�lasztani az adott sz�let�si adathoz tartoz� CPI-profilt. Az eredm�ny: a 116 pr�b�b�l az asztrol�gusok 34 esetben tudt�k kiv�lasztani a megfelel� CPI-profilt. Ez megegyezik a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� 1:3 ar�nnyal.

�tgondolt vizsg�latot v�gzett McGrew �s munkat�rsai (1990). Hat asztrol�gus szak�rt� egym�st�l f�ggetlen�l azt a feladatot kapta, hogy p�ros�tsa �ssze 23 ember sz�let�si horoszk�pj�t a r�luk k�sz�lt dokument�ci�val. Az �nk�ntes r�sztvev�k dokument�ci�ja tartalmazta a r�sztvev�k �lett�rt�net�t, szemb�l �s profilb�l k�sz�lt f�nyk�p�t, valamint k�tf�le pszichol�giai teszt szerinti szem�lyis�gprofiljukat (a Strong-Campbell-f�le Vocational Interest Blank �s a Cattell 16-P.F. Personality Inventory tesztet alkalmazt�k). Az asztrol�gusok eredm�nye megfelelt a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� tal�lati ar�nynak, �s ugyanekkora teljes�tm�nyt ny�jtott egy nem asztrol�gus kontrollszem�ly is. A teljes�tm�ny egy�bk�nt f�ggetlen volt att�l, hogy az asztrol�gusok el�z�leg milyen tal�lati ar�ny el�r�s�t v�llalt�k. Az asztrol�gusok p�ros�t�sai tov�bb� egym�ssal sem egyeztek meg.

�sszefoglalva az asztrol�gusok tesztel�seinek eredm�nyeit: az igen gondosan �tgondolt �s megtervezett, refer�lt foly�iratokban publik�lt h�rom teszt sor�n tesztelt t�bb tucatnyi neves, nagytekint�lyû asztrol�gus mindegyike t�k�letes kudarcot vallott, noha a tesztek felt�teleit vel�k teljes egyet�rt�sben alak�tott�k ki. Hasonl� tesztel�seket m�g sz�mos kutat� �s mag�nszem�ly (k�zt�k James Randi) is v�gzett r�di�- �s t�v�mûsorokban, ill. a saj�t szak�llukra. Az asztrol�gusok kiv�tel n�lk�l minden esetben kudarcot vallottak.

C. A saj�t horoszk�p kiv�laszt�s�n alapul� tesztek

Carlson (1985) Nature-ben megjelent vizsg�lat�ban nemcsak az asztrol�gusokat vizsg�lt�k, hanem ford�tott pr�b�t is v�geztek: 83 szem�ly sz�m�ra professzion�lis asztrol�gusokkal horoszk�pokat k�sz�ttettek. Ezut�n mindegyik szem�lynek h�rom horoszk�pot adtak: az egyik a saj�tjuk volt, a m�sik kett� m�sok�, s a r�sztvev�k feladata az volt, hogy a h�rom horoszk�p k�z�l v�lassz�k ki a saj�tjukat. A 83 szem�ly k�z�l 28 v�lasztotta ki j�l a saj�t horoszk�pj�t. Ez megfelel a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� ar�nynak.

Hasonl� jellegû vizsg�latot v�gzett Geoffrey Dean. A k�s�rletben r�sztvev� szem�lyek sz�m�ra horoszk�pot k�sz�ttetett, majd a horoszk�pok egy r�sz�t �t�rta oly m�don, hogy tartalmukat az ellenkez�j�re v�ltoztatta (minden le�rt tulajdons�gnak az ellenkez�j�t �rta le). Ezut�n a r�sztvev�k fel�nek a val�di horoszk�pj�t, m�sik fel�nek az ellenkez�re v�ltoztatott horoszk�pot adta oda, �s megk�rdezte �ket, mennyire igazak r�juk a horoszk�pok. A r�sztvev�k mind a val�di, mind az ellenkez�j�kre v�ltoztatott horoszk�pokr�l az esetek 95%-�ban azt nyilatkozt�k, hogy igazak r�juk, teljesen egyform�n.

Dean (1987) ism�t azt vizsg�lta, mennyire �rzik igaznak magukra n�zve az emberek a horoszk�pokat. A r�sztvev�k sz�m�ra asztrol�gusok horoszk�pokat k�sz�tettek. Ezut�n a horoszk�pokat megford�tott�k oly m�don, hogy a Nap jegy�t megtartott�k, de az �sszes bolyg�aspektust az ellenkez�j�re v�ltoztatt�k. A r�sztvev�k fel�nek a helyes horoszk�pjukat adt�k oda, a m�sik fel�nek pedig a megford�tott horoszk�pot, �s megk�rt�k �ket, �rt�kelj�k a horoszk�pok pontoss�g�t. Az eredm�ny: nem volt korrel�ci� a horoszk�poknak a r�sztvev�k szerinti pontoss�ga �s ak�z�tt, hogy az adott r�sztvev� a helyes horoszk�pj�t kapta-e meg vagy a ford�tottat.

Dwyer (1987) is elv�gzett egy ehhez hasonl� vizsg�latot. Mindegyik r�sztvev� sz�m�ra k�t horoszk�pot k�sz�ttetett: az egyiket a val�di sz�let�si id�pontra, a m�sikat egy 5 �vvel �s 6 h�nappal kor�bbi id�pontra, a Nap szerinti sz�let�si jegy megtart�s�val. Harminc szem�ly vett r�szt a k�s�rletben. Mindegyik�knek odaadt�k a val�di �s a kor�bbi id�pont alapj�n k�sz�lt horoszk�pjukat, �s megk�rt�k �ket, v�lassz�k ki a jobban r�juk ill�t. A r�sztvev�k fele a val�di horoszk�pot v�lasztotta, a m�sik fele a rossz id�pontra k�sz�ltet.

�sszefoglalva a saj�t horoszk�p kiv�laszt�s�n alapul� m�dszereket: a bemutatott n�gy vizsg�lat szerint az emberek b�rmilyen horoszk�pr�l az esetek t�lnyom� r�sz�ben �gy �rzik, hogy az meglehet�sen j�l illik r�juk, teljesen f�ggetlen�l att�l, hogy a val�di horoszk�pjukat kapt�k-e meg vagy valami eg�szen m�s horoszk�pot. A pszichol�gi�ban Barnum-effektusnak nevezik azt a jelens�get, hogy az emberek szinte b�rmilyen �ll�t�st elfogadnak magukr�l, el�g az, ha az �ll�t�s egy m�rs�kelt b�knak tûnik sz�mukra. A jelens�get P.T. Barnum fedezte fel, �s sz�mos, nem asztrol�giai jellegû vizsg�lat is bebizony�totta. Rengeteg tan�r v�gezte el oszt�ly�val azt az egyszerû k�s�rletet, hogy di�kjait�l bek�rte sz�let�si adataikat, majd egy h�t m�lva horoszk�pokat osztott ki nekik, azt �ll�tv�n, hogy mindenki a saj�t, szem�lyre sz�l� horoszk�pj�t kapta meg. Ezut�n megk�rte �ket, hogy �rt�kelj�k, mennyire igaz r�juk a horoszk�p. A di�kok ilyenkor szinte kiv�tel n�lk�l mind azt mondj�k, hogy nagyon igaz �s tal�l� a horoszk�p, amit kaptak. Ekkor t�rja fel a tan�r az igazs�got: mindenki ugyanazt az egy horoszk�pot kapta!

�sszefoglal�s

Az asztrol�gusok ellenvet�sei

A bemutatott eredm�nyeket ismer� asztrol�gusok egy r�sze esztelen�l kitart ama irracion�lis �ll�spontja mellett, hogy az elv�gzett vizsg�latok nem jelentenek semmit, az asztrol�gia csakaz�rtis �rv�nyes. Ez persze �rthet�, ha arra gondolunk, hogy ha az emberek nem hinn�nek az asztrol�gi�ban, akkor az asztrol�gusok keny�r n�lk�l maradn�nak. Tiltakoz�sukat t�bbnyire azzal t�masztj�k al�, hogy a vizsg�latok m�dszere nem volt alkalmas a val�di t�nyek felt�r�s�ra. Kifog�solj�k p�ld�ul a pszichol�giai tesztek alkalmass�g�t a szem�lyis�g le�r�s�ra, ill. azt �ll�tj�k, hogy nem el�gg� hozz��rt� asztrol�gusokat teszteltek, vagy hogy nem el�g sok embert vizsg�ltak meg. Ezt az ellenvet�st m�r csak az�rt is elutas�thatjuk, mert a kutat�k sz�mos k�l�nb�z� koncepci�t, metodik�t alkalmaztak vizsg�lataikn�l, m�gis minden vizsg�lat ugyanazt a v�gk�vetkeztet�st hozta. Ha van egy szemernyi igazs�g is az asztrol�gi�ban, annak valahol, valahogyan csak ki kellett volna buknia! M�sfel�l a kifog�s az�rt sem jogos, mert a kutat�k nagyobbik r�sze az ellenvet�sek ismeret�ben, asztrol�gus szak�rt�kkel egyeztetve �ll�totta fel k�s�rletterveit, a r�sztvev� asztrol�gusokat pedig neves szakmai t�rsas�gok aj�nl�sa alapj�n v�lasztott�k ki, �s mindig el�g sok r�sztvev�vel v�gezt�k a vizsg�latokat ahhoz, hogy statisztikailag szignifik�ns legyen az eredm�ny (�sszess�g�ben v�ve t�bb t�zezer ember asztrol�giai param�tereit vizsg�lt�k meg, ami sokszorta t�bb is a sz�ks�gesn�l). Nevets�ges is a kifog�s, ha arra gondolunk, hogy Gauquelin h�rhedt (de nem meger�s�tett) eredm�ny�re, a Mars-effektusra az asztrol�gusok l�pten-nyomon hivatkoznak, mint az asztrol�gia tudom�nyos al�t�maszt�s�ra. Ezzel az eredm�nnyel kapcsolatban nincsenek m�dszertani agg�lyaik, s az sem zavarja �ket egy cseppet sem, hogy ugyanazzal a m�dszerrel maga Gauquelin is megc�folta az �sszes t�bbi asztrol�giai �ll�t�st.

Van azt�n olyan asztrol�gus is, akit az�rt elgondolkodtatnak a bemutatott eredm�nyek, de azt�n v�g�lis olyasf�le kijelent�sbe menek�l, hogy "h�t, lehet, hogy sokszor t�nyleg nem igaz, de az�rt vannak esetek, amikor igaz" -- �s ilyenkor elmes�lnek egy-k�t meglep�nek tûn� anekdot�t. Ez term�szetesen nevets�ges kijelent�s. A v�letlen egybees�sek miatt b�rmilyen �ll�t�s igaz az esetek egy kis r�sz�ben, �s azt se felejts�k el, hogy ha valakinek j�solnak valamit, az illet� sokszor �ntudatlanul is ennek megfelel�en alak�tja a j�v�j�t (�nbeteljes�t� j�slat). Az anekdot�k pedig sohasem c�folj�k meg a statisztikailag korrekt vizsg�latokat. K�l�nben is, ahhoz, hogy az asztrol�gia haszn�lhat� legyen, az esetek legal�bb 50%-�ban igaznak kellene lennie. M�sk�l�nben minek menn�nek az emberek asztrol�gushoz, ha tudn�k, hogy 50%-n�l nagyobb val�sz�nûs�ggel butas�gokat fognak csak megtudni?

A bemutatott eredm�nyeket ismer� asztrol�gusoknak egy m�sik, racion�lisabb r�sze (ez sokkal kisebb, mint az el�z�) az eredm�nyeket elfogadja, �s elismeri, hogy az asztrol�gia �ll�t�sainak a val�s�ghoz nincs k�ze. Ezek az asztrol�gusok �ltal�ban olyasf�le sz�veggel igyekeznek az asztrol�gia l�tjogosults�g�t megv�deni, hogy az asztrol�gia egy nyelv, egy szimbolika, amivel j�l lehet besz�lni emberi sorsokr�l, jellemekr�l, �s ez a fajta besz�dm�d az asztrol�gi�t haszn�l� emberek sz�m�ra pszichol�giai seg�ts�get jelent, egyfajta seg�deszk�zt a saj�t szem�lyis�g�k, sorsuk feletti elm�lked�shez, ez pedig kiegyens�lyozottabb� teheti �ket, �s seg�thet fontos d�nt�seikben. Ezt az �ll�t�st term�szetesen nincs okunk vitatni, bizony�ra �gy van. A t�nyek ismeret�ben azonban az asztrol�gia hasznoss�ga m�s, megalapozottabb pszichol�giai technik�kkal szemben er�sen megk�rd�jelezhet�, hiszen valahol m�giscsak becsap�son alapul: az emberek olyasmiben hisznek, ami alapj�ban v�ve, t�nyszerûen nem igaz. K�ts�ges, hogy ez mindig j� d�nt�sek meghozatal�hoz vezet. M�rpedig aki nem hisz az asztrol�gia igazs�g�ban, az haszn�lni sem fogja azt. Persze sz�rakoz�snak, j�t�knak ilyenkor is j� lehet -- ha valaki enn�l a sek�lyes id�t�lt�sn�l jobb sz�rakoz�st nem tal�l mag�nak...

Szil�gyi Andr�s (szia@enzim.hu)

Irodalomjegyz�k

1. Barth, J., Bennet, J. (1974) Leonardo 7, 235.
2. Carlson, S. (1985): "A Double-blind Test of Astrology." Nature, 318, 419.
3. Culver, R. (1979): "Sun Sign Sunset." Pachert
4. Culver, R., Ianna, P. (1977) Astronomy Quarterly, 1, 85.
5. Culver, R., Ianna, P. (1977) Astronomy Quarterly, 1, 147.
6. Culver, R., Ianna, P. (1988): "Astrology: True or False?" p215. Prometheus
7. Dean, G. (1987): "Does Astrology Need to be True? Part 1: A Look at the Real Thing." Skeptical Inquirer, 11, 166.
8. Dean, G. (nincs meg a pontos referencia)
9. Dean G., Mather, A. (1977): "Recent Advances in Natal Astrology." p113. The Astrological Association
10. Dwyer T. (1987) szem�lyes k�zl�s id�zve Dean (1987)-ben.
11. Eysenck, H. (1979): "Astrology: Science or Superstition?" Encounter, Dec 1979, p85.
12. Gauquelin, M. (1955): "L'Influence des Astres, Etude Critique et Experimentale." Dauphin Press
13. Gauquelin, M. (1967): "The Cosmic Clocks." p84. Henry Regnery Co.
14. Gauquelin, M. (1982): "Zodiac and Personality: An Empirical Study." Skeptical Inquirer, 6:3, 57.
15. Illingworth, D., Syme, G. (1977): "Birthday and Femininity." Journal of Social Psychology, 103, 153.
16. Jackson, M. (1979): "Extroversion, Neuroticism, and Date of Birth: A Southern Hemisphere Study" Journal of Psychology, 101, 197.
17. Jackson, M., Fiebert, M. S. (1980): "Introversion-Extroversion and Astrology." Journal of Psychology, 105, 155.
18. Kop, P., Heuts, B. (1974) Journal of Interdisciplenary Cycle Research 5, 19.
19. Mayes, B., Klugh, H. (1978): "Birthdate Psychology: A Look at Some New Data." Journal of Psychology, 99, 27.
20. Mayo, J., White, O., Eysenck, H. (1979): "An Empirical Study of the Relation between Astrology Factors and Personality." Journal of Clinical Psychology, 105, 229.
21. McGervey, J. (?), Physicist, Case Western Reserve University
22. McGrew, John H., McFall, Richard M. (1990): "A Scientific Inquiry Into the Validity of Astrology." Journal of Scientific Exploration, 4, 75-83.
23. Pawlik, K., Buse, L. (1979): "Self-attribution as a Differential Psychological Moderating Variable." Zeitschrift fur Sozialpsychologie, 10, 54.
24. Pellegrini, R. (1973): "The Astrological Theory of Personality" Journal of Psychology, 85, 21.
25. Per Dalen (1975): "Season of Birth." American Elsevier Publishing
26. Press, N., Michelsen, N.F., Russel, L., Shannon, J., Stark, M. (1978): "The New Yourk Suicide Study." Journal of Geocosmic Research, 2, 23-47.
27. Saklofske, D., Kelly, I., McKerracher, D. (1982): "An Empirical Study of Personality and Astrological Factors." Journal of Psychology, 110, 275.
28. Silverman, Bernie I. (1977): "Contemporary Astronomy" by J. Pasachoff, p437. W. B. Saunders
29. Silverman, B., Witmer, M. (1977): "Astrological Indicators of Personality." Journal of Psychology, 87, 89.
30. Tyson, G. (1977): "Astrology or Season of Birth: A 'Split-Sphere' Test." Journal of Psychology, 95, 285.
31. Van Deusen, E. (1976) Astrogenetics Doubleday
32. Veno, A., Pammunt, P. (1979): "Astrological Factors and Personality: a Southern Hemisphere Replication." Journal of Psychology, 101, 73.