Csak nyolc bolygó maradt a Naprendszerben!Azonban nem kell megijedni, semmi katasztrófa nem történt+ :-) Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006. augusztus 14. és 25. között Prágában rendezte meg XXVI. közgyűlését, amely hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat az, amiről itt most szó van. A bolygók fogalmának hagyományos értelmezése több ezer éves múltra tekint vissza, tehát e határozattal a tudomány egyik legrégebbi fogalma változott meg, vagy kapott új meghatározást. A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig. 
Az eredeti javaslat szerint a 2003UB313, a Ceres és a Charon mellett ezek az égitestek mind bekerülhettek volna a bolygók kategóriájába.
Augusztus 18-án Julio Ángel Fernández uruguay-i csillagász alternatív definíciót javasolt. Ebben a bolygók azok az égitestek, melyek a közvetlen környezetük legnagyobb objektumai, elegendően nagy tömegűek a közel gömb alak kialakulásához, illetve nincs fúziós reakciókon alapuló belső energiatermelésük. Emellett kifejti, hogy a már 1900 előtt ismert bolygókat a klasszikus jelzővel különböztetjük meg, míg a Plútó, a Ceres és a nagyobb Neptunuszon túli Kuiper-objektumok a törpebolygók kategóriájába tartoznak. Az összes többi természetes égitest (kisbolygó, üstökös) összefoglaló neve: a Naprendszer kis égitestjei. Augusztus 22-én az IAU szakbizottsága újabb módosításokkal élt, figyelembe véve a beérkezett bírálatokat és megjegyzéseket. Ez a harmadik változat került a közgyűlés elé a csütörtök délutáni záró plénumon. A másfél óráig tartó szavazás során a legutolsó percekig változott a szavazásra kerülő szöveg pontos megfogalmazása, és a nagy sajtófigyelem mellett zajló esemény sikerében nagy szerepet játszott a levezető elnök, Jocelyn Bell Burnell higgadt profizmusa. Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok. Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint: "Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja: (1) Bolygó [1] az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és (c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget. (2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2], (c) nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és (d) nem hold. (3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk. [1] A nyolc bolygó:
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturn, Urán és Neptun. [2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására. [3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek." Az 5B határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó" fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette. A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint:
"A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak". Ezzel szemben igen szűk eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk." (186 nem és 183 igen szavazat mellett). 
Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss László felvétele)
Az IAU döntésének értelmében tehát a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található. A Plútó a most bevezetett új kategóriába, a törpebolygók közé tartozik, emellett pedig a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusa is. Az új definíciók hatálya nem terjed ki az exobolygókra (a Naprendszeren kívüli planétákra), azaz a megoldás a bolygó-fogalom problémájának egyfajta továbbgörgetését hozta magával, hiszen a más csillagok, illetve a csillagközi térben magányosan, esetleg párban haladó bolygószerű égitestekre új meghatározást kell majd megfogalmazni - erre leghamarabb már csak a legközelebbi IAU közgyűlésen kerülhet sor, amely 2009-ben lesz megrendezve Rio de Janeiróban. A hír Kiss László "Nyolc bolygó van a Naprendszerben!" című, Prágában, 2006. augusztus 24-én, csütörtökön írt cikke felhasználásával készült. | 
