Csillagtudományi szótár
 

Planéta-óra

Lásd: »»Planéta-úr!

Placidus

Ez a talán legelterjedtebb asztrológiai házszámítási rendszer.

Ugyanez a neve a magyar fejlesztésű PLacidus asztrológiai rendszernek, amelyről az "Asztro progik" menü "Placidus" pontjában olvashatsz.

Planéta-halmozódás

Idegen szóval »»stellium.

Akkor van stellium egy horoszkópban, mikor több planéta áll egymás mellett, netán még egy jegyben is.

Planéta-perc

A »»planéta-óra'kat felosztjuk 15 egyenlő részre, és az óra első 4 planéta-percét az adott »»planéta-óra ura uralja, és így tovább. Vegyünk egy példát: egy szerdai napon (Merkur-nap) az első »»planéta-óra (Merkur-óra) felosztása a következő: Merkur, Hold, Szaturn, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkur, Hold, Szaturn, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkur. Utána egy Hold-óra jön, aminek a felosztása: Hold, Szaturn, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkur, Hold, Szaturn, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkur, Hold. és így tovább. Látható, hogy a planétasorrend itt is folyamatos.

Planéta-úr

Minden napnak és azon belül minden planéta-órának van egy saját planéta-ura. Ezt még a káldeusi időkben határozták meg, és ha megfigyeljük, nagyon is jól működnek ezek a meghatározások, vagyis az adott nap olyan jelleget hordoz, mint amilyen a planéta-ura, az óra ura pedig olyan jelleget visz az adott nap adott planétaórájába, amilyen jellegű az adott planéta-óra ura.

A napok planétaurai a következők:
  - Hétfő: Hold (Hold-nap: Mo(o)nday, Montag, Lundi, Lunedi, Lunes, ...)
  - Kedd: Mars (Mars-nap: Mardi, Martedi, Martes, ...)
  - Szerda: Merkur (Merkur-nap: Mercedi, Mercoledi, Miércoles, ...)
  - Csütörtök: Jupiter (Jupiter-nap: Jeudi, Giovedi, Jueves, ...)
  - Péntek: Vénusz (Vénusz-nap: Vendredi, Venerdi, Vierenes, ...)
  - Szombat: Szaturn (Szaturn-nap: Saturday, ...)
  - Vasárnap: Nap (Nap-nap: Sunday, Sonntag, ...)

A példák alapján az is látható, hogy sok nyelvben a napok nevei mind a mai napig tartalmazzák ezen jellegeiket.

A planétaórák nem egyeznek meg az általánosan használt órákkal, ráadásul a hosszuk sem egyenlő, ahogy változnak az évszakok. Nyáron pl. egy nappali planétaóra jóval hosszabb, mint télen.

A planéta-nap a Napfelkeltével kezdődik, és ekkor kezdődik az adott nap első planétaórája is. Az első planétaóra ura ugyanaz, mint a nap planéta-ura (pl. szerdán az első planétaóra ura a Merkur). Az első 12 planétaóra Naplementéig tart (nappali planétaórák), egyenlően elosztva, utána a még hátralevő 12 planétaóra következik (éjjeli planétaórák), szintén egyenlően elosztva a következő Napfelkeltéig.

Lásd még: »»planéta-perc!

Ezen kívül nem csak a perceknek, az óráknak és a napoknak van planéta-ura! Van a hónapoknak és az éveknek, valamint 36 éves korszakoknak is!

36 éves periódusok:
1765-1800: Nap
1801-1836: Vénusz
1837-1872: Merkur
1873-1908: Hold
1909-1944: Szaturn
1945-1980: Jupiter
1981-2016: Mars
stb..

Az évek uralkodóit egyszerű számítással kapjuk meg: Az évszámot elosztjuk 7-tel, és a maradék mutatja meg, hogy azt az évet melyik planéta uralja:
0: Mars
1: Nap
2: Vénusz
3: Merkur
4: Hold
5: Szaturn
6: Jupiter

Mindegyik planéta-év kezdete a tavaszi Nap-fordulóval kezdődik (mikor a Nap a Kos 0 fokára lép), és a következőig tart!

A hónapok ura a szerint változik, hogy a Nap éppen melyik jegyben jár, azaz amilyen jegyben jár a Nap, annak a jegynek az ura uralja az adott hónapot. Természetesen ez sem a naptár, hanem a csillagok szerinti hónapra vonatkozik, azaz, ha pl. most a Nap a Mérleg jegyben tartózkodik, akkor e hónapnak (szeptember 23-tól október 22-ig) a Vénusz az ura.

Precesszió

A precesszió a Föld tengelyének ferdesége miatt keletkező elcsúszás.
A »»tavaszpontba elvileg évenként visszatér a Föld, azonban a precesszió miatt nem pont oda érkezik, és így minden évben a tavaszpont elcsúszik, 72 év alatt 1 fokot, visszafele. Ebből adódik, hogy 25920 év alatt járja be a 360°-ot (360*72=25920).

Prohibíció

Prohibíció akkor jön létre, ha két planéta közeledik egymáshoz (fényszög-kapcsolathoz), de mielőtt ez létrejönne, egy harmadik, gyorsabb planéta kapcsolatba kerül az egyikkel.