Regio Astrologiae C. A. S. -- http://www.racas.hu
bloGime - Gime blog - http://x3dgime.blogspot.com Placidus + Nostradamus asztrológiai rendszer
2017.JÚN.23.PÉ.
 START   ELMÉLET   SZÓTÁR   GYAKORLAT   LETÖLTÉS   CIKKEK   HUMOR   SZERVEZETEK   KÉRDÉS   MÉDIATÁR   SÚGÓLYUK   PLACIDUS 
KERESÉS
a  kemitenpet.hu  lapjain
 
(jelen ablakba nyílik)
 Köszöntőlap       

 Hírek             

 TANULÁS...        

 [ FÓRUM ] 

 Kilátó            

 Irodalom          

 Események fent... 

 Aktuális látványok 

 Aktuális efemerisz 

 Frissítések       

 Vebsajt_TÉRKÉP    

 Impresszum        


Aktuális Holdfázis
moon info


A
Kemit en Pet csillagtudomány
oldalait jelenleg
csak Te
olvasod.

Lehetnétek többen is... ;-)

Szavazz rám @ Asztromokus horoszkóp
Beléptem:
2003.NOV.22.SZO.
00:18:CET
Budapest.HU

MEGAPORT szavazó
Katt az OK-ra! ;-)
adott pontszám:

LinkStore©
ERROR : Indítva:
2007.MÁJ.15.KE.
12:26 CEST
Budapest.HU
(19E04, 47N30)


A
Kemit en Pet csillagtudomány
Google-helyezése:
Google PRt - Post your Page Rank with MyGooglePageRank.com



(C) Kemit en Pet (R) 2002-2017

Nyomtatáshoz való változat megnyitása új ablakban, amit utána be lehet zárni

Csillagtudományi hírek

IDŐPONT LEÍRÁSA PLANÉTAURAKKALHÍR
 2009.02.04.CSÜ.
07:12:55 CET

Miről készítsen képet a HST?
SZAVAZZ TE IS!

Általában mindannyian csodáljuk a Hubble Űrteleszkóp által készített gyönyörű felvételeket, és passzívan befogadjuk, amit kapunk.

A "2009., a csillagászat éve" alkalmából azonban most szavazni lehet, hogy miről készítsen képet a híres teleszkóp!

A határidő 2009. máricus 1-eje!

Teljes cikk:
a MCsE Csillagászati Hírportálján
A szavazási projekt oldala:
http://youdecide.hubblesite.org/

2008.AUG.30.SZO.
03:00:00 CEST
Mától kezdve az események meghatározásához a direkt erre a célra készült Placidus SEPES 1.1 rendszert használom, ami a következő, 5.0-s Placidus (Placidus V) alapját is képező Swiss Ephemeris csomagra épül, ami által sokkal pontosabb eredményeket lehet kapni.
 2006.AUG.25.PÉ.

Csak nyolc bolygó maradt a Naprendszerben!

Azonban nem kell megijedni, semmi katasztrófa nem történt+ :-)

Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006. augusztus 14. és 25. között Prágában rendezte meg XXVI. közgyűlését, amely hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat az, amiről itt most szó van.

A bolygók fogalmának hagyományos értelmezése több ezer éves múltra tekint vissza, tehát e határozattal a tudomány egyik legrégebbi fogalma változott meg, vagy kapott új meghatározást.

A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.


Az eredeti javaslat szerint a 2003UB313, a Ceres és a Charon mellett ezek az égitestek mind bekerülhettek volna a bolygók kategóriájába.

Augusztus 18-án Julio Ángel Fernández uruguay-i csillagász alternatív definíciót javasolt. Ebben a bolygók azok az égitestek, melyek a közvetlen környezetük legnagyobb objektumai, elegendően nagy tömegűek a közel gömb alak kialakulásához, illetve nincs fúziós reakciókon alapuló belső energiatermelésük. Emellett kifejti, hogy a már 1900 előtt ismert bolygókat a klasszikus jelzővel különböztetjük meg, míg a Plútó, a Ceres és a nagyobb Neptunuszon túli Kuiper-objektumok a törpebolygók kategóriájába tartoznak. Az összes többi természetes égitest (kisbolygó, üstökös) összefoglaló neve: a Naprendszer kis égitestjei.

Augusztus 22-én az IAU szakbizottsága újabb módosításokkal élt, figyelembe véve a beérkezett bírálatokat és megjegyzéseket. Ez a harmadik változat került a közgyűlés elé a csütörtök délutáni záró plénumon. A másfél óráig tartó szavazás során a legutolsó percekig változott a szavazásra kerülő szöveg pontos megfogalmazása, és a nagy sajtófigyelem mellett zajló esemény sikerében nagy szerepet játszott a levezető elnök, Jocelyn Bell Burnell higgadt profizmusa.

Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok. Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint:

"Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja:

(1) Bolygó [1] az az égitest, amely

(a) a Nap körül kering,

(b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és

(c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

(2) Törpebolygó az az égitest, amely

(a) a Nap körül kering,

(b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2],

(c) nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és (d) nem hold.

(3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk.

[1] A nyolc bolygó:
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturn, Urán és Neptun.

[2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására.

[3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek."

Az 5B határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó" fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette.

A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint:
"A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak".

Ezzel szemben igen szűk eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk." (186 nem és 183 igen szavazat mellett).


Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss László felvétele)

Az IAU döntésének értelmében tehát a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található. A Plútó a most bevezetett új kategóriába, a törpebolygók közé tartozik, emellett pedig a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusa is. Az új definíciók hatálya nem terjed ki az exobolygókra (a Naprendszeren kívüli planétákra), azaz a megoldás a bolygó-fogalom problémájának egyfajta továbbgörgetését hozta magával, hiszen a más csillagok, illetve a csillagközi térben magányosan, esetleg párban haladó bolygószerű égitestekre új meghatározást kell majd megfogalmazni - erre leghamarabb már csak a legközelebbi IAU közgyűlésen kerülhet sor, amely 2009-ben lesz megrendezve Rio de Janeiróban.

A hír  Kiss László "Nyolc bolygó van a Naprendszerben!" című, Prágában, 2006. augusztus 24-én, csütörtökön írt cikke  felhasználásával készült.

 2005.AUG.22.HÉ.

2005. augusztusában NINCS földközelben a Mars!

Elektronikus levelekben a szinte "vírusként" terjedő téves információ szerint a Mars augusztus 27-én éri el egyik legnagyobb földközelségét.

Az e-mailek útján terjedő hír azonban eléggé elkésett, a nagy marsközelségre ugyanis 2003. augusztus 27-én, azaz 2 évvel ezelőtt került sor. Lásd erről szóló hírt az  ESEMÉNYEK AZ ÉGBOLTON  lapon:  Földközelben a Mars 2003.AUG.27. 

Ha viszont valaki a közeljövőben "élőben" szeretné látni a Marsot, nem kell sokat várnia. Idén, azaz 2005 októberében és novemberében ismét viszonylag közel lesz bolygónkhoz. Bár kicsit messzebb jár majd, mint 2 esztendeje, ismét szép látvánnyal szolgálhat. A bolygó látszó maximális látszó átmérője ugyan valamivel kisebb lesz, de kedvezőbb helyzetben láthatjuk: valamivel magasabban jár majd az égen, mint az utolsó közelség idején - így reményeink szerint elméletileg több részletet figyelhetünk meg rajta. A Mars felszínének látványát azonban döntően légkörének aktuális tisztasága befolyásolja. Ha nem következik be a bolygón globális porvihar, sok részletet mutat majd a földi távcsövekkel is. (Az ilyen porviharok napközelben - így például idén ősszel - gyakoriak.) A Mars idén (azaz 2005-ben) október 30-án lesz legközelebb a Földhöz, ekkor mintegy 70 millió km választja majd el tőlünk.

További információk:  Magyar Csillagászati Egyesület 

2005.AUG.09.KE.
12:49:20 CEST - Budapest.HU
Mars ciklus, Merkur év, Nap hónap
Mars nap, Jupiter óra, Jupiter perc
Megalakult a "Regio Astrologiae" Collegium Artis Siderum (Csillagtudományi Egyesület)!
2005.JÚN.13.HÉ.
Mars ciklus, Merkur év, Merkur hónap,
Hold nap

Itt a Placidus 4.1!

2005. június 13-án elkészült a Placidus 4.1-es verziója, ami 1996 óta az első továbblépés a program fejlesztésében!
Részletek: Placidus asztrológiai rendszer 

 2005.FEB.25.PÉ.
Mars ciklus, Vénusz év, Vénusz hónap,
Vénusz nap
A Hubble teleszkóp segítségével, a NASA által készített kozmikus felvételek, aminek az Isten Szeme címet adtak a tudósok.
A kép az egyik legnagyobb és legrészletesebb űrfelvétel, amit valaha készítettek, és természetesen a színeket később, mesterségesen tették a képre.

Forrás: hubblesite.org

Személyes érdekessége a dolognak, hogy a Sa Ra DjtAnkh IrtRa spirituális nevemben az IrtRa jelentése: Isten Szeme. A spirituális nevemről szóló magyarázat olvasható itt:  Sa Ra DjtAnkh IrtRa lapjai .

A képek a Földtől 650 fényév távolságra levő Helix Nebuláról készültek 2003. novemberében. A Helix a Földhöz az egyik legközelebbi nebula. A nebula szó egy haldokló csillag körülött levő fénylő gázhalmazt jelent.








Az Isten Szeme (IrtRa) a Vízöntő csillagképben (nem jegyben!) van:









2004.ÁPR.30.PÉ.
21:50 CEST - Budapest.HU
Mars ciklus, Vénusz év, Vénusz hónap,
Vénusz nap, Vénusz óra, Vénusz perc
Megalakult a Magyar Asztrológusok Szövetsége (MASz) Kaló Jenő elnökletével. Az összejövetel este 19:30-kor kezdődött a Kertészeti Egyetem Zsibongójában.
Itt került szavazásra az elnök, az elnökségi tagok és az ellenőrző bizottsági tagok személyének kiléte, majd az alapszabály elfogadása, és a kezdeti (ideiglenes) éves tagdíj meghatározása.
Micsoda vénuszi időpont! :-)
2003.OKT.01.SZE.
07:59 CEST - Budapest.HU
Mars ciklus, Nap év, Vénusz hónap,
Merkur nap, Hold óra, Mars perc

Megnyitotta kapuit az I.T.A. (Institute of Traditional Astrology) magyarországi iskolája, és egyben elindult a hazai kérdőasztrológus-képzés.

Részlet dr. Tárnoki Gábor megnyitójából:

Sok szeretettel köszöntök mindenkit, örvendetesen nagy a létszám!

Ne tudjátok meg, hogy mit össze szenvedtünk, hogy egy olyan pillanatot és egy olyan konstellációt hozzunk össze elekciós módszerrel, ami mindannyiunk érdekében jelentős jövőt biztosít. Ez volt az a pillanat, a 7 óra 59 perc, sem előtte, sem utána nem lehetett ennél jobb időpontot találni elfogadható időben. Remélem a választásunk jól sikerült, amilyen szép számmal összejöttünk, ez már egy bíztató jel.

Természetesen lesz lehetőség arra, hogy bárki ismerősötök, vagy barátotok, aki érdeklődik, az csatlakozzon! A tanfolyamunkon ez az egyetlen pillanat, ami kötött. Ez távoktatásos módszer, ahogy azt írtuk is a tájékoztatóban, tehát bármikor be lehet csatlakozni, mindenki a saját tempója szerint haladhat.

...