2023.DEC.5.KE.
| START ELMÉLET SZÓTÁR GYAKORLAT LETÖLTÉS CIKKEK HUMOR SZERVEZETEK KÉRDÉS MÉDIATÁR SÚGÓLYUK PLACIDUS | KERESÉS a kemitenpet.hu lapjain(jelen ablakba nyílik) Köszöntőlap
Hírek
TANULÁS... Kilátó
Irodalom
Események fent...
Aktuális látványok
Aktuális efemerisz
Frissítések
Vebsajt_TÉRKÉP
Impresszum
A Kemit en Pet csillagtudomány oldalait jelenleg csak Te olvasod. Lehetnétek többen is... ;-)
(C) Kemit en Pet (R) 2002-2023
| Csillagtudományi hírek
IDŐPONT LEÍRÁSA PLANÉTAURAKKAL | HÍR |
---|
2009.02.04.CSÜ. 07:12:55 CET | Miről készítsen képet a HST? SZAVAZZ TE IS!Általában mindannyian csodáljuk a Hubble Űrteleszkóp által készített gyönyörű felvételeket, és passzívan befogadjuk, amit kapunk. A "2009., a csillagászat éve" alkalmából azonban most szavazni lehet, hogy miről készítsen képet a híres teleszkóp! A határidő 2009. máricus 1-eje! Teljes cikk: a MCsE Csillagászati Hírportálján A szavazási projekt oldala: http://youdecide.hubblesite.org/ | 2008.AUG.30.SZO. 03:00:00 CEST | Mától kezdve az események meghatározásához a direkt erre a célra készült Placidus SEPES 1.1 rendszert használom, ami a következő, 5.0-s Placidus (Placidus V) alapját is képező Swiss Ephemeris csomagra épül, ami által sokkal pontosabb eredményeket lehet kapni. | 2006.AUG.25.PÉ. | Csak nyolc bolygó maradt a Naprendszerben!Azonban nem kell megijedni, semmi katasztrófa nem történt+ :-) Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006. augusztus 14. és 25. között Prágában rendezte meg XXVI. közgyűlését, amely hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat az, amiről itt most szó van. A bolygók fogalmának hagyományos értelmezése több ezer éves múltra tekint vissza, tehát e határozattal a tudomány egyik legrégebbi fogalma változott meg, vagy kapott új meghatározást. A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.  Az eredeti javaslat szerint a 2003UB313, a Ceres és a Charon mellett ezek az égitestek mind bekerülhettek volna a bolygók kategóriájába.
Augusztus 18-án Julio Ángel Fernández uruguay-i csillagász alternatív definíciót javasolt. Ebben a bolygók azok az égitestek, melyek a közvetlen környezetük legnagyobb objektumai, elegendően nagy tömegűek a közel gömb alak kialakulásához, illetve nincs fúziós reakciókon alapuló belső energiatermelésük. Emellett kifejti, hogy a már 1900 előtt ismert bolygókat a klasszikus jelzővel különböztetjük meg, míg a Plútó, a Ceres és a nagyobb Neptunuszon túli Kuiper-objektumok a törpebolygók kategóriájába tartoznak. Az összes többi természetes égitest (kisbolygó, üstökös) összefoglaló neve: a Naprendszer kis égitestjei. Augusztus 22-én az IAU szakbizottsága újabb módosításokkal élt, figyelembe véve a beérkezett bírálatokat és megjegyzéseket. Ez a harmadik változat került a közgyűlés elé a csütörtök délutáni záró plénumon. A másfél óráig tartó szavazás során a legutolsó percekig változott a szavazásra kerülő szöveg pontos megfogalmazása, és a nagy sajtófigyelem mellett zajló esemény sikerében nagy szerepet játszott a levezető elnök, Jocelyn Bell Burnell higgadt profizmusa. Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok. Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint: "Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja: (1) Bolygó [1] az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és (c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget. (2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2], (c) nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és (d) nem hold. (3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk. [1] A nyolc bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturn, Urán és Neptun. [2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására. [3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek." Az 5B határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó" fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette. A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint: "A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak". Ezzel szemben igen szűk eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk." (186 nem és 183 igen szavazat mellett).  Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss László felvétele)
Az IAU döntésének értelmében tehát a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található. A Plútó a most bevezetett új kategóriába, a törpebolygók közé tartozik, emellett pedig a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusa is. Az új definíciók hatálya nem terjed ki az exobolygókra (a Naprendszeren kívüli planétákra), azaz a megoldás a bolygó-fogalom problémájának egyfajta továbbgörgetését hozta magával, hiszen a más csillagok, illetve a csillagközi térben magányosan, esetleg párban haladó bolygószerű égitestekre új meghatározást kell majd megfogalmazni - erre leghamarabb már csak a legközelebbi IAU közgyűlésen kerülhet sor, amely 2009-ben lesz megrendezve Rio de Janeiróban. A hír Kiss László "Nyolc bolygó van a Naprendszerben!" című, Prágában, 2006. augusztus 24-én, csütörtökön írt cikke felhasználásával készült. | 2005.AUG.22.HÉ. | 2005. augusztusában NINCS földközelben a Mars!Elektronikus levelekben a szinte "vírusként" terjedő téves információ szerint a Mars augusztus 27-én éri el egyik legnagyobb földközelségét. Az e-mailek útján terjedő hír azonban eléggé elkésett, a nagy marsközelségre ugyanis 2003. augusztus 27-én, azaz 2 évvel ezelőtt került sor. Lásd erről szóló hírt az ESEMÉNYEK AZ ÉGBOLTON lapon: Földközelben a Mars 2003.AUG.27. Ha viszont valaki a közeljövőben "élőben" szeretné látni a Marsot, nem kell sokat várnia. Idén, azaz 2005 októberében és novemberében ismét viszonylag közel lesz bolygónkhoz. Bár kicsit messzebb jár majd, mint 2 esztendeje, ismét szép látvánnyal szolgálhat. A bolygó látszó maximális látszó átmérője ugyan valamivel kisebb lesz, de kedvezőbb helyzetben láthatjuk: valamivel magasabban jár majd az égen, mint az utolsó közelség idején - így reményeink szerint elméletileg több részletet figyelhetünk meg rajta. A Mars felszínének látványát azonban döntően légkörének aktuális tisztasága befolyásolja. Ha nem következik be a bolygón globális porvihar, sok részletet mutat majd a földi távcsövekkel is. (Az ilyen porviharok napközelben - így például idén ősszel - gyakoriak.) A Mars idén (azaz 2005-ben) október 30-án lesz legközelebb a Földhöz, ekkor mintegy 70 millió km választja majd el tőlünk. További információk: Magyar Csillagászati Egyesület | 2005.AUG.09.KE. 12:49:20 CEST - Budapest.HU Mars ciklus, Merkur év, Nap hónap Mars nap, Jupiter óra, Jupiter perc | Megalakult a "Regio Astrologiae" Collegium Artis Siderum (Csillagtudományi Egyesület)! | 2005.JÚN.13.HÉ. Mars ciklus, Merkur év, Merkur hónap, Hold nap | Itt a Placidus 4.1!2005. június 13-án elkészült a Placidus 4.1-es verziója, ami 1996 óta az első továbblépés a program fejlesztésében! Részletek: Placidus asztrológiai rendszer | 2005.FEB.25.PÉ. Mars ciklus, Vénusz év, Vénusz hónap, Vénusz nap | A Hubble teleszkóp segítségével, a NASA által készített kozmikus felvételek, aminek az Isten Szeme címet adtak a tudósok. A kép az egyik legnagyobb és legrészletesebb űrfelvétel, amit valaha készítettek, és természetesen a színeket később, mesterségesen tették a képre.
Forrás: hubblesite.org
Személyes érdekessége a dolognak, hogy a Sa Ra DjtAnkh IrtRa spirituális nevemben az IrtRa jelentése: Isten Szeme. A spirituális nevemről szóló magyarázat olvasható itt: Sa Ra DjtAnkh IrtRa lapjai .
A képek a Földtől 650 fényév távolságra levő Helix Nebuláról készültek 2003. novemberében. A Helix a Földhöz az egyik legközelebbi nebula. A nebula szó egy haldokló csillag körülött levő fénylő gázhalmazt jelent.




Az Isten Szeme (IrtRa) a Vízöntő csillagképben (nem jegyben!) van:





| 2004.ÁPR.30.PÉ. 21:50 CEST - Budapest.HU Mars ciklus, Vénusz év, Vénusz hónap, Vénusz nap, Vénusz óra, Vénusz perc | Megalakult a Magyar Asztrológusok Szövetsége (MASz) Kaló Jenő elnökletével. Az összejövetel este 19:30-kor kezdődött a Kertészeti Egyetem Zsibongójában. Itt került szavazásra az elnök, az elnökségi tagok és az ellenőrző bizottsági tagok személyének kiléte, majd az alapszabály elfogadása, és a kezdeti (ideiglenes) éves tagdíj meghatározása. Micsoda vénuszi időpont! :-) | 2003.OKT.01.SZE. 07:59 CEST - Budapest.HU Mars ciklus, Nap év, Vénusz hónap, Merkur nap, Hold óra, Mars perc | Megnyitotta kapuit az I.T.A. (Institute of Traditional Astrology) magyarországi iskolája, és egyben elindult a hazai kérdőasztrológus-képzés. Részlet dr. Tárnoki Gábor megnyitójából:Sok szeretettel köszöntök mindenkit, örvendetesen nagy a létszám! Ne tudjátok meg, hogy mit össze szenvedtünk, hogy egy olyan pillanatot és egy olyan konstellációt hozzunk össze elekciós módszerrel, ami mindannyiunk érdekében jelentős jövőt biztosít. Ez volt az a pillanat, a 7 óra 59 perc, sem előtte, sem utána nem lehetett ennél jobb időpontot találni elfogadható időben. Remélem a választásunk jól sikerült, amilyen szép számmal összejöttünk, ez már egy bíztató jel. Természetesen lesz lehetőség arra, hogy bárki ismerősötök, vagy barátotok, aki érdeklődik, az csatlakozzon! A tanfolyamunkon ez az egyetlen pillanat, ami kötött. Ez távoktatásos módszer, ahogy azt írtuk is a tájékoztatóban, tehát bármikor be lehet csatlakozni, mindenki a saját tempója szerint haladhat. ... | | | (C) Kemit en Pet (R) 2002-2023
|
|