Regio Astrologiae C. A. S. -- http://www.racas.hu
bloGime - Gime blog - http://x3dgime.blogspot.com Placidus + Nostradamus asztrológiai rendszer
2019.JAN.20.VA.
 START   ELMÉLET   SZÓTÁR   GYAKORLAT   LETÖLTÉS   CIKKEK   HUMOR   SZERVEZETEK   KÉRDÉS   MÉDIATÁR   SÚGÓLYUK   PLACIDUS 
KERESÉS
a  kemitenpet.hu  lapjain
 
(jelen ablakba nyílik)

Asztrológiai cikkek

 99astro           
 A Lion            
 Keschitz György   
 Kozma Szilárd     
 Osthanes          
     Tud.Knője #1. 
     Tud.Knője #2. 
     Tud.Knője #3. 
  AsztroSztori #1. 
  AsztroSztori #2. 
  AsztroSztori #3. 
  AsztroSztori #4. 
  AsztroSztori #5. 
  AsztroSztori #6. 
  AsztroSztori #7. 
  AsztroSztori #8. 
  AsztroSztori #9. 
 AsztroSztori #10. 
 AsztroSztori Z... 
 Pius              
 TGA               

Az asztrológia "ellen" írt cikkek

 Sziluett          

 [ FÓRUM ] 

 Kilátó            

 Irodalom          

 Események fent... 

 Aktuális látványok 

 Aktuális efemerisz 

 Frissítések       

 Vebsajt_TÉRKÉP    

 Impresszum        


Aktuális Holdfázis
moon info


A
Kemit en Pet csillagtudomány
oldalait Veled együtt jelenleg
2
látogató olvassa.

Szavazz rám @ Asztromokus horoszkóp
Beléptem:
2003.NOV.22.SZO.
00:18:CET
Budapest.HU

MEGAPORT szavazó
Katt az OK-ra! ;-)
adott pontszám:

LinkStore©
ERROR : Indítva:
2007.MÁJ.15.KE.
12:26 CEST
Budapest.HU
(19E04, 47N30)


A
Kemit en Pet csillagtudomány
Google-helyezése:
Google PRt - Post your Page Rank with MyGooglePageRank.com



(C) Kemit en Pet (R) 2002-2019

Nyomtatáshoz való változat megnyitása új ablakban, amit utána be lehet zárni

Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei


A tudományok királynője (2006.MAR.17. 13:38:12)

Az asztrológia története

5. A nagy összefoglalások kora

Abu-Maasar életét tanítványa, Abu-Szaíd Sádzán visszaemlékezései révén jól ismerjük. Kezdetben muszlim teológiával foglalkozott, és a 30-as, 40-es éveiben fordult az asztrológia felé Al-Kindi bíztatására. Mivel nem ismerte születési időpontját, egy általános kérdésből dolgozott. Ez az eljárás már Dórotheosz óta jól ismert. Feljegyezték róla, hogy különlegesen pontos előrejelzéseket adott. Ibn Hallikán írja, hogy egyszer egy hivatalnok megszökött a letartóztatás elől, és mivel tudta, hogy Abu-Maasart fogják felkérni, hogy keresse meg a búvóhelyét, napokat töltött egy vérrel töltött edénybe helyezett méretes aranymozsárban. Abu-Maasar közölte, hogy a szökevény egy vértengerben lévő aranyhegyen található, de ez nem segített a felkutatásban, így csak akkor derült ki az igazság, amikor az uralkodó büntetlenséget ígért engedetlen hivatalnokának. Viszont amikor elmondta, hol rejtőzködött, mindenki megdöbbent az asztrológus kiváló bírálatán.

Hosszú élete alatt Abu-Maasar legalább ötven könyvet írt az asztrológiáról. Ezek egy része elveszett, mások kéziratban lappanganak, megint másokat a közelmúltban kiadtak, de a legtöbb középkori latin fordításokban ismeretes. A középkori asztrológiai felfogást nagyrészt Abu-Maasar tanításai határozták meg. Ezek közül kiemelendő átfogó asztrológiai bevezetője, amely nyolc könyvben arisztoteliánus természetfilozófiai alapon tárgyalja az asztrológiai eszközöket. Népszerűségét jelzi, hogy Abu-Maasar rövidített változatot is készített belőle, és mind ez, mind a terjedelmesebb kiadás több latin fordítást is megélt. Foglalkozott kérdő-, időválasztó és születési asztrológiával is, a születési prognózissal, ezen belül a Nap-visszatérésekkel foglalkozó kilenckötetes műve még Bizáncban is nagy visszhangot keltett. Készített továbbá jelentős általános asztrológiai munkákat, történeti asztrológiai áttekintése pedig perspektívájában túlszárnyalta Másáalláh értekezését. Al-Kindi nyomán időjárási asztrológiával is foglalkozott: ez a terület később, a középkor folyamán vált jelentőssé.

Abu-Maasar munkásságának jelentőségére rámutat, hogy a 10. századi asztrológusok az általa lefektetett elvek alapján dolgoztak. De még ennél is feltűnőbb, hogy nemcsak a bizánciak számára is ő volt az egyik legfőbb tekintély, hanem évszázadokon át kivonatolták munkáit, és a kései, Hermésznek tulajdonított iratok is többnyire Abu-Maasarra mennek vissza.

A 10. század jelentős asztrológusai, Abu-Dzsaafar Ahmad ibn Júszuf ibn Ibráhim ibn ad-Daja al-Miszri (Achmet), Abusz-Szakr Abdal-Azíz ibn Uthmán ibn Ali al-Kabíszi (Alchabitius), valamint Abul-Haszan Ali ibn Abir-Ridzsál (Albohazen Haly Abenragel) folytatták az asztrológia tudományának összefoglalását. Ahmad asztrológiai bevezetője nem maradt fenn, azonban ő írta a Ptolemaiosz gyümölcse nevű, kommentárokkal ellátott aforizmagyűjteményt, amely később Ptolemaiosz műveihez kapcsolva évszázadokig a legjelentősebb gyűjteménynek számított. Al-Kabíszi, akiről az általa is leírt házrendszer a nevét kapta, ötrészes összefoglaló munkát írt, amelyben Abu-Maasar bevezetőjét alapul véve Dórotheosz- és Másáalláh-idézetekkel illusztrálja mondanivalóját.

A legnépszerűbb, legátfogóbb munka szerzője viszont a tuniszi Abir-Ridzsál. Nyolckötetes munkája az asztrológia ágazatainak legalaposabb összefoglalása. Háromkönyvnyi kérdőasztrológia után két könyvet szentel a születési delineációknak, azaz az életeseményeknek és az egyénre vonatkozó egyéb megállapításoknak, egyet pedig a prognózisnak, amelyben a delineációk bekövetkezési idejére vonatkozó vizsgálódásokat tárgyalja. A teljességre törekvő összefoglalást egy-egy könyv terjedelmű időválasztó és általános asztrológia zárja.

A 10. századtól kezdve az arab államokban egyre jobban előretör az iszlám fundamentálisabb irányzata. Lassan hanyatlásnak indulnak a tudományok, ami az asztrológia szempontjából abban érhető tetten, hogy a szerzők földrajzilag egyre inkább nyugaton, Egyiptomban, Tuniszban, majd a mór Hispániában tevékenykednek, illetve egyre csökken az asztrológiai szerzők száma. Az utolsó nagy arab asztrológusnak Abu-Rajhán Muhammad ibn Ahmad al-Birúni számít, egy ritka univerzális tudós, aki költészettel, matematikával, fizikával, földrajzzal éppúgy foglalkozott, mint filozófiával, orvostudománnyal vagy asztrológiával. Noha több mint száz művet írt, asztrológiai munkáit a középkor nem ismerte. A leírások szerint nagy hangsúlyt helyezett a didaktikus megközelítésre, ám talán túl pedáns is volt. Munkássága annak ellenére az egyik legfőbb asztrológussá avatja, hogy természettudósként meglehetős szkepszissel viseltetett az asztrológia művészetének bizonyos részeivel szemben.

Meglepő módon még egy "arab" asztrológust számon tartunk, a 12. század egyik legjelentősebb alakját, a mór Hispánia szülöttjét, a tudós rabbit, költőt, matematikust, Abraham ben Meír ibn Ezrát (Avenare). Noha jelentősek héber Másáalláh- és Abu-Maasar-fordításai, önálló szellemű összefoglalásaival tűnik ki. Kritikus szelleme miatt hasznosak a korábbi arab asztrológiával kapcsolatos megállapításai, és művei mintegy az arab asztrológia esszenciáját őrzik. Valószínű, hogy az ő fáradhatatlan munkásságának, utazásainak, előadásainak köszönhetjük, hogy a középkori Európában újra gyökeret vert az asztrológia, amelyet a 12. században ismét fordítások nyitnak meg. Ezekkel veszi kezdetét az asztrológia harmadik korszaka.

Osthanes