Regio Astrologiae C. A. S. -- http://www.racas.hu
bloGime - Gime blog - http://x3dgime.blogspot.com Placidus + Nostradamus asztrológiai rendszer
2019.MÁR.21.CSÜ.
 START   ELMÉLET   SZÓTÁR   GYAKORLAT   LETÖLTÉS   CIKKEK   HUMOR   SZERVEZETEK   KÉRDÉS   MÉDIATÁR   SÚGÓLYUK   PLACIDUS 
KERESÉS
a  kemitenpet.hu  lapjain
 
(jelen ablakba nyílik)

Asztrológiai cikkek

 99astro           
 A Lion            
 Keschitz György   
 Kozma Szilárd     
 Osthanes          
     Tud.Knője #1. 
     Tud.Knője #2. 
     Tud.Knője #3. 
  AsztroSztori #1. 
  AsztroSztori #2. 
  AsztroSztori #3. 
  AsztroSztori #4. 
  AsztroSztori #5. 
  AsztroSztori #6. 
  AsztroSztori #7. 
  AsztroSztori #8. 
  AsztroSztori #9. 
 AsztroSztori #10. 
 AsztroSztori Z... 
 Pius              
 TGA               

Az asztrológia "ellen" írt cikkek

 Sziluett          

 [ FÓRUM ] 

 Kilátó            

 Irodalom          

 Események fent... 

 Aktuális látványok 

 Aktuális efemerisz 

 Frissítések       

 Vebsajt_TÉRKÉP    

 Impresszum        


Aktuális Holdfázis
moon info


A
Kemit en Pet csillagtudomány
oldalait Veled együtt jelenleg
3
látogató olvassa.

Szavazz rám @ Asztromokus horoszkóp
Beléptem:
2003.NOV.22.SZO.
00:18:CET
Budapest.HU

MEGAPORT szavazó
Katt az OK-ra! ;-)
adott pontszám:

LinkStore©
ERROR : Indítva:
2007.MÁJ.15.KE.
12:26 CEST
Budapest.HU
(19E04, 47N30)


A
Kemit en Pet csillagtudomány
Google-helyezése:
Google PRt - Post your Page Rank with MyGooglePageRank.com



(C) Kemit en Pet (R) 2002-2019

Nyomtatáshoz való változat megnyitása új ablakban, amit utána be lehet zárni

Asztrológiai cikkek

Osthanes cikkei


A tudományok királynője (2006.MAR.05. 08:00:04)

Az asztrológia története

1. A kezdetek

Meglehetősen nehéz feladat az asztrológia kezdeteiről, korai történetéről írni. Ennek oka egyrészt az, hogy az i. sz. 1. századot megelőző időszakból nem maradtak fenn teljes asztrológiai munkák, másfelől pedig az, hogy a kezdetek leírása nagyban attól függ, honnantól kezdve beszélünk asztrológiáról. Ez utóbbi kérdést nehéz megválaszolni: szükség lenne az asztrológia meghatározására, tehát annak elkülönítésére, mi nem asztrológia, illetve mi még vagy már nem az; de ehhez a történeti áttekintés elkerülhetetlen. A problémát most gyalogos módon igyekszem megoldani: egyelőre azt a meglehetősen egységes rendszert nevezem asztrológiának, amely a leghosszabb időn keresztül viselte ezt a nevet. A pontosabb meghatározásra majd a történeti áttekintést követően, annak tükrében kerül sor.

Ez az asztrológia egy technikai jellegű tudomány, amely a csillagos égboltot vizsgálja, hogy abból a földi élet bizonyos dolgaira következtessen. Eszköztárába tartoznak a látható égi objektumok, a hét bolygó és a csillagok, továbbá olyan, testszerű anyagi formában nem látható helyek és pontok, mint a jegyek, házak, Holdcsomópontok vagy az úgynevezett Részek. Ezeket az elemeket felhasználva az asztrológus egy speciális diagramot készít, és ez képezi a következtetései alapját, amennyiben az asztrológia eszköztárához tartozó jelzéseket az adott ügynek megfelelő, szabályszerű megfontolások alapján, analitikus és szintetikus módon elbírálja.

Az asztrológia történetét legtöbbször Mezopotámiával és Egyiptommal kezdik. Az a probléma, hogy azok a megfigyelések és következtetések, amelyek ezekről a vidékekről ismeretesek, még nem tekinthetők asztrológiának. Vannak csillagászati észlelések, és vannak ez alapján készült, gyűjteményes ómen-értelmezések: ezek viszont nem alkotnak olyan rendszert, mint az asztrológia. Többnyire elszigetelt jelzések értelmezéséről esik szó, ebben pedig vajmi kevéssé különbözik a sokféle jóslási rendszer gyakorlatától. Egy példa: "Ha Niszen hónap első napján a Nap felkeltekor vörös, mint a fáklya, fehér felhők szállnak föl előtte, és keletről fúj a szél, akkor a hónap 28. vagy 29. napján napfogyatkozás lesz; a király még ebben a hónapban meg fog halni, és fia lép trónjára." A csillagászati megfigyelések időjárási jelenségek leírásával keverednek, a jóslatok pedig általában az egész országra, ritkábban a királyra vagy a trónörökösre vonatkoznak.

Az asztrológia előzményeiből, a mezopotámiai és egyiptomi csillagászatból, az asztrális ómen-értelmezésekből és misztikából több lépésben, fokozatosan, ám minden bizonnyal a görög filozófia hatására nyerte el kidolgozott formáját. Ehhez fontos történelmi változások kellettek: Egyiptom perzsa meghódítása i. e. 525-ben, Nagy Sándor világbirodalom-alapítása 331-ben, és ezt követően a görög kultúra elterjedése, a hellénizmus időszaka. A 4-3. században a görögök megismerkednek a babiloni és egyiptomi elő-asztrológiával: a hagyomány úgy tartja, hogy i. e. 280 körül a babiloni Béroszosz asztrológiai iskolát nyitott Kósz szigetén. Ám ha a későbbi irodalmat nézzük, az asztrológia egyiptomi előzményeit mintha kissé jobban hangsúlyoznák: a legrégebbi műveket mitikus személyeknek és egykorvolt királyoknak tulajdonítják. Igen valószínű, hogy a 4. és 2. század között többféle asztrológia is kialakult, amelyekben különböző súllyal szerepeltek egyiptomi, babiloni, perzsa és görög elképzelések; és az is eléggé belátható, hogy kezdetben az asztrológiát valamiféle titkos, beavatottaknak szóló tanként adták tovább. Ez utóbbiban persze semmi különös nincs: a művészetek és mesterségek, az orvostudomány annak idején szintén belső körben, főként családon belül hagyományozódott.

Úgy tűnik, hogy a legnagyobb hatást a későbbiekben a főként egyiptomi ihletésű asztrológiai felfogás gyakorolta. Több tucat iratot tulajdonítottak olyan személyeknek, mint Hermész Triszmegisztosz, az egyiptomi Thot isten hellénisztikus alakja, Aszklépiosz, aki eredetileg a legendás orvos, Imhotep; legfőbb helyen viszont az a gyűjtemény áll, amelynek állítólagos szerzői Nekhepszó fáraó - i. e. 670 tájékán uralkodott ilyen nevű király - és főpapja, Petoszirisz. Ez a terjedelmes munka, amely végső formáját még i. e. 150 előtt nyerte el, volt az asztrológia alapműve századokon keresztül; tulajdonképpen ezt lehet az első, minden szempontból asztrológiai munkának nevezni.

Az asztrológia történetét áttekintve világossá válik, hogy a különböző korok szerzői nem új felfedezésekkel voltak elfoglalva, hanem elődeik itt-ott homályos munkáit próbálták értelmezni. Ahogy haladunk előre, láthatjuk, hogy míg a legkorábbi asztrológusok a Nekhepszó-Petoszirisz gyűjteményt, valamint más korai munkákat igyekeznek megvilágítani és kifejteni, úgy a következő nemzedék közvetlen elődeivel teszi ugyanezt. Sajnos sem a gyűjtemény, sem az ezt követő asztrológusok munkái nem maradtak ránk csorbítatlanul: néhány töredéken kívül szinte csak a nevüket ismerjük olyan, egykor jelentős szerzőknek, mint Kritodémosz, Hermeiasz, Kallikratész vagy antiokhiai Szerapión.

De milyen is volt ez a korai asztrológia? Lényegében ugyanolyan, mint a későbbi, ha nem is olyan szisztematikus formában. Ebben az időben még jelentős súlya volt a misztikumnak, az öröklött vallási elképzeléseknek. A görög filozófia, főként a sztoicizmus még nem itatta át annyira, mint a későbbiekben tapasztalható. Lehetséges, hogy a három asztrológiai ágazat sem különült el egymástól: a legkorábbi, az országokkal és uralkodókkal foglalkozó általános (katholiké), az egyes személyekre koncentráló születési (genethlialogiké), valamint az alkalmi dolgokra vonatkozó kezdőasztrológia (katarkhé). De megvoltak mindennek a csírái, és a későbbi szerzők az i. sz. 1-2. században ezekre az előzményekre építve tették az asztrológiát minden ízében tudománnyá.

Osthanes